Az Energia Központ Nonprofit Kft. szervezésében tegnap került megrendezésre Szegeden az "Információs napok a KEOP energetikai pályázati kiírásokhoz kapcsolódóan" elnevezésű konferencia. A rendezvényt több városban is megtartották eddig. A KEOP kiírásokkal kapcsolatban (4-es és 5-ös prioritás) tartottak előadásokat, és a kihelyezett információs pultoknál választ kaphattak a résztvevők az esetleg felmerülő kérdésekre.
Az első előadást Bús László [Energia Központ ügyvezető igazgatója] tartotta, töbdek között beszélt arról, hogy fejlesztik az 5.3.0. kiírást, kisebb projektekhez alakítják, valamint arról, hogy jelenleg ez a legnépszerűbb projektforma (175 db beadott projekt). A 4.3.0. kiírásról is szólt; ez egy automatikus elbírálású projekt, jelenleg „kísérleti jelleggel” folyik, tervezik, hogy kiterjesztik több projektre is. Gyorsabb elbírálású, így a szerződéskötésre hamarabb sor kerülhet, mint a hagyományos pályázati konstrukcióknál. Elmondta, hogy a pályázatok sikeressége szempontjából a vállalkozások és önkormányzatok holtversenyben vannak, valamint hogy a benyújtott pályázatok 40%-a sikeres. A Dél-Alföldi a legsikeresebb régió (5 Mrd Ft támogatás), és a legtöbb projekt geotermikus és biogázzal kapcsolatos. Kiemelte, hogy a sikeres pályázatnál a megvalósíthatósági tanulmánynak kell a projekt gerincét alkotnia!
A második előadást Dorsánszki Zsolt [Gyöngyös város energetikusa] tartotta. Az első részben általánosságban beszélt az ország energetikai állapotáról, valamint kifejette véleményét, miszerint a biomasszának kellenne a fő megújuló energiaforrásnak lennie az országban. A második részben az önkormányzatok és az energetika kapcsolatáról beszélt, említette, hogy kevés az energetikus az önkormányzatoknál, és hogy kevesebb, mint 10%-nál kezelik energetikát a többi területtel egyenrangúan. Kiemelte, hogy monitoring rendszer felállítása nagyon fontos lenne minden önkormányzatnál. Beszélt a gyöngyösi középület világítás-korszerűsítési programról is: akkor mentek bele a projektbe, amikor találtak olyan konstrukciót, ahol az éves megtakarítás mértékét nem haladta meg a beruházás éves díja.
A harmadik előadást Fritz Péter, egyik klasztertagunk tartotta az energetikai megfelelősségi vizsgálatokról. Ennek három módja van:
- energia audit: lakott épület energiaveszteségének vizsgálata, figyelembe véve az ott lakók szokásait. Nincs vizsgához kötve auditori szakma, aki ismeri az alapelveket, az végezhet auditokat (két helyen van képzés: a BME auditorképző szakán, általánosan a energetikai szakmérnök képzés is ad ismereteket az auditok elvégzéséhez; valamint az Energia Központ is kidolgozott egy módszertant). Akkor kell auditot végezni, ha nem cserél gazdát az ingatlan, esetleg állapotfelmérés szeretnének végezni és/vagy felújítás előtt állnak igénylők. Auditra nincs jogszabályi megkötés.
- energiatanúsítás: épület energiaveszteségének vizsgálata, figyelmen kívül hagyva az ott lakók szokásait. 176/2008 kormányrendelet szabályozza. Vizsgaköteles a folytatása. Új épületeknél érdemes alkalmazni, vagy olyan ingatlanoknál, amely sűrűn cserél gazdát. Standard számolási folyamat.
- energia vizsgálat: épületben lévő energetikai rendszerek vizsgálata (csak energetikai szempontból, biztonságosságukat nem vizsgálja). 264/2008 kormányrendelet szabályozza.
A negyedik előadó Dr. Kóbor Balázs [Datek Klaszter klasztermenedzsere] volt, aki a geotermiáról beszélt. Magyarország kis entalpiájú vizekben gazdag, ezek főleg hőtermelésre alkalmasak (áramfejlesztésre kevésbé), a magyarországi termálvizek mennyisége inkább a lényeg (sok van), valamint hogy a Dél-Alföldi régió van a legjobb helyzetben országos szinten ilyen szempontból. Beszélt a mórahalmi és a csongrádi geotermikus, részben KEOP forrásokból végrehajtott fejlesztésekről is.
Az utolsó előadó Hunya Zoltán volt, aki cégének, a "SZARVASI KENYÉR" Kft-nek napelemes projektjét mutatta be.
Összegezve a tapasztalatokat. érdekes és hasznos nap volt.
