2021.júlus 14-én közzétették a "Fit for 55" uniós klímacsomagot, amely a 2030-ra elérendő 55 százalékos kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos részletesebb szabályokat tartalmazza.
A mostani bejelentés többek között előírná, hogy magasabb legyen a megújuló energiaforrások részaránya, átalakítaná az EU ETS rendszerét, illetve szigorítaná a gépjárművekre vonatkozó emissziós követelményeket is. Ezek még azonban csak javaslatok, tehát még számos egyezkedés várható a következő hónapokban.
A megadott célszint összhangban van a Párizsi Megállapodással is, amelynek célja, hogy a globális hőmérséklet-növekedés 2 fok alatt maradjon, sőt, lehetőleg ne haladja meg az 1,5 fokot.
A bemutatott csomag legfontosabb elemei:
- A megújuló energiaforrások részarányát a villamosenergia-termelésben 40 százalékra emelné meg az Európai Unió a jelenlegi 32 százalékos célszintről, ezt 2030-ra kellene elérni. Az energiaágazat felelős az EU-s károsanyag-kibocsátás 75 százalékáért.
- A belsőégésű autók értékesítését gyakorlatilag betiltanák 2035-től. A mostani javaslat szerint 2030-ra 55 százalékkal kellene csökkenteni a személygépjárművek szén-dioxid-kibocsátását a 2021-es bázishoz képest (a jelenlegi célszint 37,5 százalék). Aztán 2035-től a kibocsátáscsökkentésnek el kellene érnie a 100 százalékot, ami gyakorlatilag lehetetlenné tenné a dízeles és benzines autók értékesítését. Teherautók esetében "csak" 50 százalékkal kellene csökkenteni az emissziókat az évtized végére. Emellett 2026-tól már a közúti közlekedés is az EU ETS rendszere alá tartozna, vagyis itt is bevezetnék a szén-dioxid-kvóták kereskedelmét.
- A légiközlekedés esetében támogatnák a fenntartható üzemanyagok használatát, ami azt jelenti, hogy a felhasznált kerozin egy részének "zöldnek" kellene lennie (keverék). Az ingyenes kvótákat is fokozatosan kivezetnék ezen a területen a döntéshozók 2026-ig.
- Az EU ETS rendszerben csökkentenék a rendszerszinten meghatározott maximális éves károsanyag-kibocsátás szintjét (kevesebb elérhető kvóta), és növelnék az éves csökkenés ütemét is.
- Az Erőfeszítés-megosztási Rendelet célszámai szigorodni fognak, vagyis magasabb kibocsátáscsökkentést kell majd elérniük a tagállamoknak az EU ETS alá nem tartozó területeken is 2030-ig. A célszintek meghatározása során azonban figyelembe vennék az egy főre jutó GDP-t is, hiszen az egyes tagállamok eltérő kapacitásokkal rendelkeznek.
- Az energiahatékonyság növelése érdekében közel megduplázódnának a tagállamok éves energiamegtakarítási kötelezettségei (2024-2030 között évente 1,5 százalék lenne). Az állami szektorban az épületek 3 százalékát kellene évente felújítani, ebbe beletartoznak a kórházak vagy az iskolák is például.
- Bevezetnék a karbonvámot is, amely az EU-ba behozott termékek egy meghatározott körére lenne érvényes (tehát a karbonlábnyomuktól függően sújtanák ezeket vámokkal). A javaslat célja, hogy egyrészt csökkentse az emissziókat, másrészt ezzel részben az EU-s vállalatok versenyképességet próbálnák javítani. Ha versenyhátrány alakul ki, akkor fennáll annak a veszélye is, hogy a cégek egy része külföldre szervezi a tevékenységét, ami természetesen nem kívánatos sem a GDP, sem a munkaerőpiac szempontjából.
- A hajózási szektor is az EU ETS rendszere alá kerülne, amelyet egy hároméves időszak alatt fokozatosan vonnának be.
Az Európai Bizottság bejelentése 2021.07.14-én
Az Európai Bizottság bejelentése 2021.07.14-én
Az Európai Bizottság bejelentése 2021.07.14-én