|
A biomassza:
A biomassza biológiai eredetű szervesanyag-tömeg, amelybe a szárazföldön és vízben élő és nemrég elhalt szervezetek testtömege, biotechnológiai iparok termékei, valamint a különböző transzformálók (ember, állatok, feldolgozó iparok) összes biológiai erdetű terméke, mellékterméke, hulladéka tartozik. Ezen alkotóelemek alapján csoportosíthatjuk a biomasszát a következőképpen: Elsődleges biomasszának nevezzük a növényi fotoszintézis által keletkezett szervesanyagot, a természetes vegetációt, a vízben élő növényzetet, szántóföldet, az erdőt, a rétet és a legelőt. Másodlagos biomassza közé soroljuk az állatvilág és a haszonállatok összességét, továbbá az állattenyésztés fő- és melléktermékeit, hulladékait. Harmadlagos energia a biológiai eredetű anyagokat felhasználó ipar melléktermékei és hulladékai, a szerves eredetű kommunális szilárd és folyékony hulladék, valamint a biotechnológiát alkalmazó ipar melléktermékei.
A biomassza hasznosítása:
Felhasználásának széles a spektruma. A közvetlen eltüzeléstől, a villamosenergia-termelésen át a különféle könnyebb vagy nehezebb üzemanyagok előállítása is beletartozik /utóbbi eljárások közvetve történnek/. A biomassza energetikai célú felhasználása elsősorban a hagyományos agrártermelési ágazatokban keletkező szerves melléktermékből és hulladékokból áll. Magyarországon jelenleg három nagyobb biomassza-erőmű működik: Kazincbarcikán, Pécsett és Ajkán. Kisebb erőművek működnek Szigetváron és Papkeszin. A jövőben további 6 kisebb erőművet terveznek, a pécsi és az ajkai hőerőmű teljesítményét pedig meg kívánják növelni.Ha ezek megvalósulnak akkor a hazai bioerőmű kapacitás eléri a 400MW-ot. |