Régiónk

Dél-Alföld a hét magyarországi statisztikai régió egyike; az ország délkeleti részében helyezkedik el. Régióként Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyéket foglalja magába. A régió központja Szeged.

Statisztikai adatok

• Terület: 18 339 km2
• Népesség: 1 367 000 fő
• Népsűrűség: 75 fő/km2

Népszámlálási adatok 1870-2001:

A régió turisztikai vonzerejét elsősorban a végtelen alföldi táj, a háborítatlan természet és a városok műemlékei jelentik. Az utóbbi időben a turisták a tanyákra is felfigyeltek, ahol a legendás pusztai romantikát és a természet közelségét élvezhetik.

A régió gazdasága a számok tükrében

A régió működő vállalkozásainak száma mintegy 97 ezer, az ezer lakosra jutó vállalkozások száma 71.
Az alkalmazásban állók száma 2001-ben közel 311 ezer fő, amiből az ipar közel a harmadát foglalkoztatja. A foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete meghaladta a 83 ezer Ft-ot.

A rendszerváltást követően megjelentek régiónkban is a külföldi érdekeltségű cégek (számuk 2001-ben meghaladta a 2 ezret), az általuk jegyzett tőke nagysága mintegy 150 milliárd Ft.
Jelentős összegű (191.043 millió Ft) beruházásokat hajtottak végre elsősorban a jogi személyiségű vállalkozások.

Magyarország bruttó hazai termékének (GDP) 10%-át régiónk termeli, beszerzési áron számolva ez az érték 2000-ben 1.261.838 millió Ft volt, egy főre vetítve 913 ezer Ft.
Az ipari termelés közel 8%-a a dél-alföldi régióból származik, 2001-ben ez az összeg 970 milliárd Ft volt.

A dél-alföldi régió gazdaságának kialakulásában lényeges szerepet játszottak a természeti adottságok és a vidék történelme.

A dél-alföldi régió gazdasági fejlődésére erősen rányomta bélyegét a történelem. Az 1500 - 1600-as években a megtermelt javak jelentős része a törökök kezébe került, a lakosság túlélésre rendezkedett be.

A Rákóczi szabadságharcot követően a régió keleti részének addig gyéren lakott területe is benépesült, miközben Kecskemét, de inkább Szeged Magyarország meghatározó városaivá fejlődtek.

A XX. század történelmi eseményei jelentősen befolyásolták a dél-alföldi régióban élők helyzetét. Az első világháborút lezáró békeszerződés eredményeként elődeink az ország földrajzi közepének kedvező pozíciójából napok alatt a jelenlegi Magyarország szélén találták magukat. Ez a körülmény elsősorban a régió keleti és déli részén élők számára jelentett problémát.

A dél-alföldi régió gazdasági szerkezete sokrétű, amelyből a mezőgazdaság 17%-kal részesedik, a szállítás 7%-ot tesz ki, a szolgáltatási ágazatok 45%-ban oszlanak meg, a fennmaradó 31%-ot az ipari ágazatok jelentik.

Az ipari szerkezetet alapvetően a kiváló minőségű termőtalaj határozza meg. A hagyományok alapján meghatározóvá vált a gabonatermesztés és az állattenyésztés. A gabonaipari, húsipari, konzerv és tejipari üzemek élelmiszertermelése az országos termelésnek mintegy 20 - 25%-át adják.

A régió nyugati térségében elterülő homokos talaj, valamint az országos átlagot meghaladó mértékben jellemző napsütéses órák száma tovább szélesíti a mezőgazdaság lehetőségeit, teret biztosítva a szőlő- és gyümölcstermesztésnek.

Az élelmiszeripar mellett jelentős a mezőgazdasági gépgyártás, valamint az itt található építőipari ásványkincsek alapján (agyag, homok, kavics) országos jelentőségű a tégla-, a cserép- és az üveggyártás is. A korábban megkezdett öblösüveg-gyártás mellett a síküveg előállítása is megjelent.
A régióban található földgáz és kőolaj kitermelés az országos kitermelés jelentős részét alkotják. Jelentős "ásványkincs" a föld mélyében található termálvíz, amelynek kiaknázása és a meglevő fürdők korszerűsítése napjaink feladata közé tartozik.

A kisebb településeken a mezőgazdaság egyik "kísérő ágazata" a textilipar mérsékli a foglalkoztatási gondokat.

Annak ellenére, hogy a régió kevés erdővel rendelkezik, igen jelentős a régióban elszórtan található faipari vállalkozások jelenléte.

Megújuló energiaforrások szerepe

Bio-energia termelés