Eseménybeszámoló az E-Mobility Forum 2016-ról

Eseménybeszámoló

a Magyar Elektromobilitás Szövetség és a Jedlik Ányos Klaszter közös nemzetközi rendezvényéről

az E-mobility Fórum 2016-ról,

amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával rendeztek 2016. szeptember 21-én a  Várkert Bazárban.

Zanzásítva a monstre konferencia kiemelt témakörei:

  • Az európai elektromobilitás fejlődés keretrendszerének felvázolása,
  • Az okos városok és az innovatív mobilitás bevált üzleti struktúrái, működő modelljei,
  • A fenntarthatóság beillesztése az egyes országok gyakorlatába – lehetőségek és korlátok az élenjáró és a követő országokban,
  • A fenntartható szállítmányozásra vonatkozó fejlesztések gazdasági hatása az iparágra,
  • Intelligens töltő infrastruktúra – hardver és IT back end, effektív roaming és clearing megoldások integrációja,
  • Az elektromobilitás nyújtotta lehetőségek az önkormányzatok számára,
  • Nemzetközi együttműködési lehetőségek és a sikeres európai projektekben való részvétel lehetőségei,
  • Az iparágban folyamatban lévő innováció- és technológia-fejlesztés.

A rendezők nagyon kitettek magukért, mert az Ybl Miklós teret ellepték a zöld rendszámmal ellátott gépkocsik – egyfajta elektromos jármű parádé keretében a ma már elérhető tisztán villamos hajtású-, illetve plug in hibrid autók tucatjait vonultatták föl, nem feledkezve meg a Várba járó kisbuszról, valamint a kettő- és háromkerekűekről sem, így ilyen kerékpárok, rollerek, kis mopedek, sőt még riksák is kipróbálhatók voltak tesztvezetés keretében.

1

De térjünk rá az ülések tartalmi programjára!

A megnyitó előadásban VARGA Mihály nemzetgazdasági miniszter rendkívül tárgyszerűen áttekintette az elektromobilitás elért impozáns eredményeit, a zöld rendszámokhoz kapcsolódó eddigi kedvezményeket (díjmentes parkolás, adókedvezmények stb.), majd ambiciózus kívánságot közvetített: a mostani másfélezernél alig több ilyen járműből 2020-ra már 30000 fusson a magyar utakon! Nagy horderejű bejelentést is tett: annak érdekében, hogy addigra e járművek ára már támogatás nélkül is elérhető legyen – „fölvezetésként” idén október 27-től pályázható lesz egy 21%-os támogatás új autók beszerzésére. A keret 2 milliárd forint, az egyedi támogatási plafon 2,3 millió forint és csak a 15 millió forintnál nem drágább autókra vehető igénybe. Ez várhatóan a mostani állomány duplázását fogja eredményezni kevesebb, mint egy év alatt.

Miniszter Úr távozását követően került sor a védnöki és házigazda köszöntők elmondására: előbb a másik támogató minisztérium, az NFM államtitkára, ARADSZKI András beszélt a dekarbonizációról, a fenntarthatóság fontosságáról, a közlekedésben felhasználandó tiszta energia jelentőségéről. Majd a csodálatos helyszínt adó I. kerület polgármester-helyettese, VARGA Antal üdvözölte a népes hallgatóságot. Kiemelte, hogy ez a kerület kiemelt kegyeltje az elektromobilitásnak: itt helyezték üzembe a legelső töltőoszlopot és még nincs egy éve annak, hogy a Várban közlekedik 20 villamos hajtású kisbusz. UNGÁR János, a Magyar Elektromobilitás Szövetség elnöke pedig kiemelte, hogy a konferencia jelentőségét aláhúzza a piacvezető cégek részvétele, a tucatnyi külföldi ország legjobb gyakorlatainak számbavétele, egy teljes európai körkép fölvázolása, valamint az, hogy a tanácskozás hozzájárul a novemberig megalkotandó „alternatív energiahordozók fölhasználásáról összeállítandó nemzeti cselekvési terv” megalapozásához.

Ekkor jött el az ideje a vezető előadásnak, amely „az Európai Elektromobilitás Keretrendszerének felvázolása” címet viselte és Christina BU, a norvég EVA – a 37 ezer tagot számláló Electro Vehicle Association – főtitkára elmondásában hangzott el. Ők már a ’90-es években elkezdték a közlekedés elektrifikációját, 2020-ra 100 ezer elektromos autót várnak. Vetített képein bemutatta a területi penetrációt, az úthálózatot és elmondta, hogy Oslóban 10 főre jut egy töltőoszlop, mára a helyközi forgalomban 50 kilométerenként találhatók egyedi, vagy csoportos töltőállomások. Számot adott a nagyon szofisztikált ösztönző rendszerről (elemei: ÁFA-mentesség, alacsonyabb útdíj, ingyenes parkolás és komphasználat, társasági adókedvezmény, buszsáv használata stb.) 2025-től Norvégiában már nem forgalmazhatnak hagyományos meghajtású gépjárműveket. 

Ezt követően megkezdődtek a plenáris panelek keretében moderált, körkérdésekkel dúsított fórumok, ezek elsője körüljárta a globális víziókat az elektromobilitás iparágról és ennek hatásait a gazdaságra, társadalomra Európában. Szlovén, bajor, spanyol, osztrák és portugál szakemberek képviselték az „európai Zöld Fővárost”, az innovációt támogató szervezeteket, az EU Bizottságát, az EBRD-t és a konferencia egyik jelentős szakmai támogatóját, az INNOGY SE-t.

Kávészünetet követően a második plenáris panel az élenjáró európai piacok tapasztalatairól szólt, fölidéztettek esettanulmányok: mi követendő és elkerülendő az elektromobilizáció elősegítése során. Ennek során elsősorban északi országok (Dánia, Finnország és Norvégia) képviselői idézték föl a fejlesztés „hadititkait” – e fórumkör még egy osztrák szakemberrel, és az előző panel innovációs ügynökségnek-, illetve az EU szakbizottságának képviselőjével egészült ki.

2

     *     *     *

Ebédszünet után stratégiai szintű megközelítésben került sor a harmadik plenáris panelre, ennek címe a régió előtt álló feladatok és kihívások, a felzárkózás megvalósítása. Magyarország régiós vezetői törekvései a szektorban.

Ide beült mindkét támogató minisztérium államtitkára, a MOL-, az MVM-, az e.on képviselője, az ELMÜ/ÉMÁSZ & Innogy Hungária Csoport vezérigazgató asszonya, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) energetikáért felelős elnökhelyettese. Ekkor már a közönség köréből is föltehettek számos kérdést.

3

 *     *     *

A hátralévő időben a szekcióülésekre kétfelé vált a hallgatóság, az egyik teremben előbb aszektor magyarországi fejlődésének jelenlegi akadályai; a lehetséges szabályozási és támogatáspolitikai eszközök illetve egyéb tényezők gyakorlatias feltérképezése, majd utána a fejlesztések (K+F+I, projektek, városok, gazdaság, export) került kivesézésre. E workshopok keretében a délelőtti szereplői kör kibővült egyetemi oktatókkal, tudásközpont képviselőjével, szövetségi főtitkárral és más érintettekkel (flottakezelővel, autó- és hajógyártó cégek képviselőivel). A másik teremben ugyanilyen módon egyrészt a töltőhálózatok telepítése és üzemeltetése; illetőleg a járművek, személy- és áruszállítás témái szerepeltek.

A rendkívül jól szervezett és kiemelkedően tartalmas konferenciáról azzal az érzéssel távozhattunk, hogy megismerkedhettünk a „befektetés a jövőbe” egy impozáns területével, körüljárhattuk, milyen csapdákat lenne jó elkerülni, egy tanulási folyamatnak leszünk részesei és ez a tevékenység csapatmunka a javából: a környezettudatosság fokozása érdekében szektorközi együttműködésre van szükség.

Készítette: LÁNYI Pál,

az ArchEnerg Klaszter nyugdíjas szervezet- és vállalkozás-fejlesztési tanácsadója