Csökkenteni kell a hőveszteséget az új építésű házaknál

A következő évtől átadott házaknál már nagyjából 40 százalékkal csökkenteni kell a hőveszteséget a mostani előírásokhoz képest. Egész pontosan a padlókon 40, a lapostetőkön 32, a falakon pedig 47 százalékos csökkenést kell elérni.

Attól függően, hogy milyen modern az épület, a hőveszteség 10-25 százaléka az ajtókon és ablakokon keletkezik. Egy jobb minőségű ajtó, illetve ablak több tízezer forinttal lehet drágább a régieknél, azonban a fűtésre szánt energia 8-10 százalékát meg lehet spórolni velük.

ablakszig

Kép forrás: http://www.windok.hu

A szabályozás fő célja az, hogy felkészüljenek az igazán fontos, 2021-es határidőre. Ez lesz az az időpont, amikortól az EU-ban már csak "közel nulla energiaigényű" házakat szabad építeni.

Az új szabályozásra történő átállás Magyarországon többlépcsős folyamat. A középületeknél, valamint az állami pályázatokon épült ingatlanoknál már 2015 óta érvényesek a szigorúbb előírások. Ugyanezeknek a követelményeknek második lépésben, 2018-tól már minden új építésű háznak meg kell felelnie.
Végül 2021-ben lép életbe a teljes szigor, akkortól lesz kötelező minden körben a közel nulla energiaigényű házak építése – a hatósági épületeknél ugyanezt korábban, már 2019-től bevezetik.

A szakma szerint a hamarosan életbe lépő új követelmények reálisak és betarthatóak, a probléma szerintük sokkal inkább az, hogy nem vezették be ezeket sokkal hamarabb. Szakmai becslések szerint a magyar épületek nagyjából a tizede felel meg már most is azoknak az előírásoknak, amelyek a 2018 után használatba vett házakra érvényesek lesznek.

Forrás: http://hvg.hu/gazdasag/20170601_ajto_ablak_energiaigeny_megujulo_energia_ingatlan_haz_lakas