A megújuló energiaforrásokra való teljes átállással hazánk csak nyerhet

Évente sok ezer élet megmentését tenné lehetővé, emellett a munkahelyek számának nagymértékű bővülését is eredményezné, ha Magyarország 2050-ig teljes mértékben átállna megújuló energiaforrásokra - azon belül is elsősorban napenergiára.. Ez derül ki a Stanford Egyetem által újonnan publikált jelentésből, amelyben a klímaváltozás fő kiváltójának tartott szén-dioxid-kibocsátás 99 százalékáért felelős 139 ország esetében vizsgálták, milyen hatásokkal járna a teljes energia átmenet.

A jelentés készítői megvizsgálták, milyen lépéseket kellene tennie az egyes országoknak ahhoz, hogy 2030-ra 80, 2050-re pedig 100 százalékra emelkedhessen a megújuló energiaforrások aránya a teljes felhasználáson belül. A számítások egyebek mellett meghatározták, mekkora földterületen, mennyi háztetőn kellene a cél érdekében kapacitásokat installálni, vagy éppen hogy mekkora költségmegtakarítást hozna a kétségkívül ambiciózus, de a tanulmány készítői szerint egyértelműen tartható célok teljesítése az alapeseti forgatókönyvekhez képest. A szerzők minden szóba jöhető technológia által kínált lehetőséget igyekeztek számbavenni, így a geotermikus energiával és az elektromos repülőgépek elterjedésével is kalkulálnak.


A Stanford kutatói szerint a fosszilis tüzelők leváltása megújuló energiaforrásokra a kézenfekvő következményeken túl egyéb előnyökkel is járna: 

  • A fosszilis energiahordozókhoz kapcsolódó bányászati, szállítási és finomítói, rendkívül energiaigényes tevékenységek területén várható visszaesés jelentősen, 13 százalékkal mérsékelné a globális energiabüdzsét.
  • Az e-mobilitással terjedő villanymotorok belső égésű motorokhoz képest nagyobb hatékonyságuknak köszönhetően pedig 23 százalékkal csökkenhet a globális energiaigény.
  • A szerzők szerint a teljes átállás mérlege a munkahelyek tekintetében világszerte összességében 24 milliós többletet mutathat;
  • De ami még ezeknél is fontosabb: ezáltal évente 4-7 millió halálesetet lehetne megelőzni.


Ami Magyarországot illeti, jelenleg meglehetősen messze járunk attól, hogy elérjük a 100 százalékos megújuló részarányt, a vizsgált 139 ország közül Magyarország a 85. abból a szempontból, hogy mennyire jár közel a 100 százalékosan zöld gazdaságra való áttérésre. Az elméleti cél 2015 végén mindössze 1,4 százalékban teljesült, vagyis a szükségesnek tartott kapacitásoknak ekkora hányadát telepítették, mivel a magyar megújuló kapacitások döntő többsége a tiszta energiaforrásnak egyre kevésbé nevezett biomasszára épül. A vizsgált országok átlaga 4,26 százalék, a három dobogóst (Tadzsikisztán, 76%; Paraguay, 59%; Norvégia, 36%) azonban messze leszakadva követik a többiek - a listán negyedik Svédország a teljes átmenethez szükséges kapacitásoknak 21 százalékát telepítette. Ami a szomszédos országokat illeti, Ausztria (12%), Szlovénia (10%), Románia (9,2%), Horvátország (5,6%), Szlovákia (5%), Szerbia (3,4%) és Ukrajna (2,1%) mind Magyarország előtt jár. 


A magyarországi háztartások napelem telepítésére rendelkezésre álló felület nagyságát a tanulmány 69 négyzetkilométerre becsüli, amelyen összesen 16 525 megawatt-csúcs teljesítményű pv panel üzemelhetne 2050-ben, a célok eléréséhez azonban elegendő lenne a potenciálisnak 71,4 százalékát telepíteni. A kereskedelmi ingatlanok és középületek tetőzetein 72 Magyarorzágon összesen 72 négyzetkilométer alkalmas napelemek installálására, amin 17 158 megawatt-csúcs teljesítményű napelem működhetne - a 100 százalékos megújuló részarány eléréséhez viszont ennek 70,5 százalékát is elegendő lenne telepíteni.

Magyarország az egyes megújulókat tekintve a geotermikus energia terén teljesít viszonylagosan a legjobban, a viszgált országok között a 19 helyet foglalja el a telepített 906 MW kapacitásával (2015-ös adat szerint). 

08.29. ábra

Forrás: Stanford School of Earth, Energy, and Environmental Sciences

A teljes átállással évente több mint 5000 halálesetet lehetne megelőzni Magyarországon, egyúttal összességében a 2050-re becsült magyar GDP 12 százalékát megközelítő mértékű megtakarítást jelentene az országnak, elsősorban az egészségügyi kiadásokban a tanulmány szerint.


Teljes cikk: Portfólió