Bioenergia felhasználás

 

Biomassza

Biomassza alatt a Földön lévő összes élő tömeget értjük. Másik jelentése: energetikailag hasznosítható növények, melléktermékek, növényi és állati hulladékok, melyek elsősorban a hagyományos agrártermelési ágazatokban keletkeznek.

A biomassza jelentősége abban rejlik, hogy segítségével fosszilis energiahordozók válthatók ki. A biomasszák megfelelő, rendszeres kezelés esetén megújuló energiaforrások vagyis gyorsan újratermelődnek és állandó nyersanyagforrást jelenthetnek. Hasznosítás szempontjából három csoportot különböztetünk meg: tüzelhető, biológiailag elgázosítható és üzemanyagként felhasználható biomassza.

A tüzelhető biomasszák kisebb nedvességtartalmúak és magas fűtőértékűek. Elengedhetetlen követelmény, hogy az éghetetlen hamutartalom ne roncsolja a fűtőberendezést és ne okozzon nagymértékű levegőterhelést. Jellemző fajtái : tűzifa apríték, fűrészpor, szalma, energiafű, illetve ezekből előállított pellet.

A biológiailag elgázosítható biomasszák nagyobb nedvességtartalmú növényi vagy állati hulladékokból állnak. Biogáz előállítására szinte az összes szerves anyag (kivéve a szerves vegyipar termékeit) alkalmas, mint például a trágya, élelmiszeripari melléktermékek, kommunális hulladékok és szennyvizek, valamint zöld növényi alapanyagok.

A biogáz energiatartalmát annak metántartalma (45-70%) határozza meg, ezért összetétele és fűtőértéke nagyban függ a felhasznált nyersanyagtól és az alkalmazott eljárástól. A legtöbb energiapotenciállal rendelkező nyersanyagok az állati eredetű melléktermékek. A felhasználás során arra kell törekedni, hogy a felszabadult gázt keletkezésének környezetében fel kell használni. Így érhetjük el a leggazdaságosabb felhasználását. A biogáz energiáját egyaránt felhasználhatjuk elektromos áram előállítására (generátorblokk), fűtésre (gázmelegítők, gázégők), valamint mechanikus hasznosításra (gázmotor, gázturbina).
Magyarországon a mezőgazdasági adottságok kiválóak. Napjainkban már számtalan biogáz üzem működik. Egy részük kommunális szennyvíziszap feldolgozására szakosodott de van, amely mezőgazdaságból származó anyagokat dolgoz fel.

Az üzemanyagként hasznosítható biomasszának két fajtája van. Egyik fajtája magas cukortartalmú növényekből pl.: cukornád, cukorrépa, a magas keményítőtartalmú növényekből pl.: burgonya, búza, kukorica és a magas cellulóztartalmú növényekből áll pl.: energiafű, nád, szalma, fa. Ezekből bioetanol gyártható. A másik fajtája olyan olajtartalmú növényekből áll, melyekből az olaj kipréselhető, és vegyszeres kezelések után dízelszerű anyag (biodízel) nyerhető. Ilyen pl: napraforgó, repce, oliva stb.