Vízenergia hasznosítás

 

A folyók, tengerek által közvetített energiát jelenti a vízi energia. A víz energiáját korábban is fel tudták használni. Vízkereket alkalmaztak a mezőgazdasági területek öntözésére és az ivóvízszükséglet ellátására. Népszerűek voltak a vízimalmok, az úszómalmok, fűrészmalmok, de a kovácsműhelyekben is kihasználták a megtermelt mechanikai energiát.

Mára ez a terület óriási fejlődésnek indult a vízturbina feltalálásával, amellyel villamos energiát lehet előállítani. Az így keletkezett villamos energiát nagyobb távolságokban is fel lehet használni (bár ekkor jelentős veszteségeket szenvedhet).

Költségkímélő megoldás a folyóvízi energia hasznosítása, ezért manapság jóval elterjedtebb is. Legfontosabb szempont a természetföldrajzi környezet és a vízjárás. A folyók energiája esetében meghatározó tényező azok gravitációs esése(szakaszjellege), és vízhozama. Minél nagyobb az esése és minél nagyobb a vízhozama, annál nagyobb energiát rejt magában.

Vízenergia felhasználásakor a folyók gravitációs esését egy helyre koncentrálják duzzasztógáttal. Magyarország műszakilag hasznosítható vízerőpotenciálja megközelítőleg 1000 MW, amely jóval nagyobb a valóban villamosenergia-termelésre hasznosított vagy hasznosítható vízerőpotenciálnál. A vízerőpotenciál az alábbi megoszlás szerint alakul a hazai folyókban: Duna 72%, Tisza 10%, Dráva 9%, Rába, Hernád 5%, egyéb 4%. A Duna esetében beszélhetünk a legtöbb, teljes hasznosításkor kinyerhető energiáról. Ezzel szemben a Dunán jelenleg nincs villamosenergia előállítására szolgáló létesítmény. Hazánkban a két legnagyobb vízerőmű a Tiszalöki- és a Kiskörei Vízierőmű, a Tiszán található. További kis- és törpe vízerőműveink legjava a Rábán és a Hernádon üzemel. A Dráván még nincs erőmű.