Nyomtatás

Napenergia hasznosítás

 

A Nap energiája biztosítja bolygónkon a természet és az élet fennmaradásához szükséges energiát. Tiszta, környezetkímélő energiaforrás, mely szabadon elérhető és még évmilliárdokig fog a rendelkezésünkre állni. Ezen energia maximális kihasználása egyre inkább szükségessé válik a jövőben ahhoz, hogy fenntarthassuk a szükséges energiaellátást és emellett megvédjük bolygónk légkörét a fosszilis energiahordozók felhasználásából eredő légszennyezéstől.

A napenergiát globálisan két paraméterrel jellemezhetjük egy megadott földrajzi helyen: az egyik a globális sugárzás mértéke adott időintervallumokra bontva, a másik pedig a napfénytartam mértéke. Magyarországon az éves globális sugárzási érték négyzetméterenként 1150-1300 kWh. A napos órák száma adott évben 1800-2150h között mozog, Megfelelő rendszerekkel tehát a napsugárzás energiája Magyarországon is elegendő a villamos-, valamint a hőenergia igény részleges pótlására.

A napból érkező energia hasznosítását két csoportra bonthatjuk: a passzív és az aktív energiatermelés. Passzív hasznosításkor az napenergia maximális kihasználására törekszünk (az átmeneti időszakokban) az épületek tájolásával, szigetelésével, valamint a felhasznált építőanyagok megválasztásával. Az aktív hasznosítás során a napenergia hasznosítására nem maga az épület, hanem valamilyen berendezés/eszköz szolgál. Az aktív energiatermelésnek további két típusa van: Az első módszer amikor a napenergiát hőenergiává alakítjuk. Ez a berendezés a napkollektor, ami a napenergiát elnyelve átalakítja hőenergiává, majd továbbítja azt egy hőhordozó közegnek.

A másik módszerrel a napenergiát elektromos energiává alakítjuk át, amit az úgynevezett fotovoltaikus eszköz(PV), vagy napelem állít elő. Megfelelő inverter (átalakító) segítségével a megtermelt villamos energia visszatáplálható az elektromos hálózatba, más esetben hálózattól függetlenül helyben is tárolható. Alternatív lehetőségként a nap energiája termokémiai módszerekkel is tárolható.