(Újra)hasznosítás

 

Ezt a tevékenységet angolul recycling–nek nevezik, mely egy körfolyamatot takar. A körfolyamatban a feleslegessé vált anyagot, hulladékot nyersanyaggá alakítjuk, majd ezt felhasználjuk újabb termékek előállítására. A folyamat akkor ideális, ha a hulladék teljes mennyisége nyersanyaggá alakítható. Ebben az esetben minden anyag újrahasznosulhat. Ehhez arra van szükség, hogy a hulladékká váló termékek összetevőit úgy alakítsuk ki, hogy az lehetőleg ugyanannak a terméknek az előállítására felhasználható legyen.

A hulladékképződés leginkább a nagyvárosokra jellemző. A hulladék kezelésének legelterjedtebb formája jelenleg a lerakás. A lerakásra kerülő hulladékokat veszteségnek tekinthetjük, mivel számos nyersanyagot elpazarolunk, lemondunk azok hasznosításáról, értékéről. A hulladékok nem megfelelő elhelyezése szennyezi ivóvízkészletet, természetes vizeket, a termőtalajt és mérgezi az élőlényeket. Minél több anyagot hasznosítunk újra, annál kevesebb, kisebb hulladéklerakót kell építeni, üzemeltetni, rekultiváltatni. Az újrahasznosítással a természetes anyagok felhasználását csökkenthetjük, mellyel megkímélhetjük bolygónk nyersanyagkészletét, élővilágát. Fontos megjegyezni, hogy a hulladékhasznosítás legfőbb célja, hogy a hulladék nyersanyagként történő felhasználását tekintsük elsődlegesnek. Tehát egy műanyag palackból lehetőleg egy újabb műanyag palackot hozzunk létre, hacsak nem akarjuk kivonni a forgalomból. Sajnos számos hulladéktípus tüzelőanyagként kerül felhasználásra, mellyel elveszik a termékbe fektetett energia költsége.

Az feleslegessé váló melléktermékek (anyagok), vagy elhasznált termékek (anyagok), lehetnek folyékonyak és szilárdak. Folyékony hulladéknak tekinthető például a következő: olaj hulladék, festék hulladék, vegyszer hulladék, szennyvíz stb. Szilárd hulladék például a következő: fém, üveg, műanyag, papír, elektronikai hulladék, építőanyag hulladék, stb.

A szilárd hulladékok hasznosításának elősegítésére találták ki, a szelektív hulladékgyűjtést, mellyel a hulladékot előre válogatott formában lehet összegyűjteni. Ez a gyűjtési forma kis költséggel megvalósítható és sokkal jobban megtérülő megoldás, mint a hagyományos. A válogatott, tisztán gyűjtött hulladék érték, ezért a hulladékgyűjtőknek érdeke, hogy a különböző hulladékokat külön szállíttassa és ilyen formában adja el a hasznosítóknak.

Hazánkban egyre terjed ez a gyűjtési mód, de a hulladékhasznosítás jelenleg leginkább külföldön népszerű. A nálunk keletkező hasznosítható hulladékok nagy többsége elutazik Magyarországról. A hasznosító az átvett hulladékból a szennyeződést eltávolítja, majd előkészíti a feldolgozásra.

A következőkben a teljesség igénye nélkül néhány hasznosítható anyagot tekinthetünk át.

Fém:

A fémek értékes nyersanyagot jelentenek az ipar és a háztartások számára egyaránt. A fémek nyersanyagként történő kitermelése nagyon költséges, ezért újrahasznosításuk kézenfekvő és széles körben is folyik. Az elektronikai hulladékokból többek között fém részek is kinyerhetők. A fémhulladékok legnagyobb felhasználója az építőipar és a gépgyártás, de pl. a radiátorokat is ilyen anyagból készítik. Az alumíniumot tartalmazó járművek könnyebbek, kevesebbet fogyasztanak.

Üveg:

Már régóta használják az üveget betétdíjas rendszerben az italok csomagolására. Sajnos úgy tűnik a műanyag csomagolóanyagok egyre inkább terjednek, pedig egy jó minőségű üveg többször is felhasználható ugyanarra a célra változtatás nélkül. Az üveghulladékot felhasználásának azonban vannak más területei is pl: üveggyapot, üvegaszfalt. Az üvegeket alapvetően két csoportra bontjuk: színtelen és színes. Országunkban a színtelen üvegek felhasználása megoldott, a színes üvegek azonban még külföldre kerülnek.

Műanyag:

Ezek az anyagok nagyon sok területen előfordulnak környezetünkben ezért mennyiségük is óriásira tehető. A műanyagok széleskörű felhasználása előnyös tulajdonságaiknak köszönhető. Hétköznapjainkban csomagolóanyag formában találkozunk ilyen hulladékokkal. Még most is előfordul, hogy olyan műanyagokat is használnak csomagolásra, melyek rákkeltőek. Szerencsére legnagyobb mennyiségben nem mérgező műanyagokat használunk és egyre nagyobb törekvések vannak a mérgező műanyagok használatának beszüntetésére. Nagy mennyiségük és térfogatuk miatt is kiemelt feladat a műanyagok újrahasznosítása. A műanyagokat begyűjtésük után megtisztítják, szétdarálják, granulátumot készítenek belőlük. Jelen pillanatban külföldi hasznosításuk nagyobb mértékű. Számos termék állítható elő műanyag hulladékokból: Műszál, töltőanyag, szemeteszsák, építési fólia, kerti tárgyak, gépalkatrészek, használati tárgyak és még számtalan más lehetőség kínálkozik.

Papír:

A papír anyagánál fogva jó tüzelőanyag, de így a belefektetett energia és pénz elvész. A papírhulladékok újrafelhasználásával áramot, fát és vizet spórolhatunk óriási mennyiségben. Az italosdobozok újrahasznosítása költséges folyamat, érdemes lenne kialakításukat megváltoztatni. Az írószerboltokban megjelent az újrahasznosított papír, mely minőségben felveszi a versenyt a hagyományos társaival és árban is kedvezőbb. A kartondobozokat majdnem teljes egészében újrahasznosítják. Lehet még újrapapírból készíteni pl. bútort, wc-papírt, újságot, szigetelőanyagot, csomagolóanyagot, zsebkendőt.

A hulladékoknak más fajtái is hasznosíthatók: tetőcserép, izzó, akkumulátor, gumiabroncs, pelenka de ezenkívül sok egyéb lehetőség is létezik, mely külföldön már elterjedt.

Az évente összegyűlő, másra fel nem használt, felhalmozott hulladékok mennyisége olyan mértékű, mellyel, ha tisztában lennénk, megbecsülhetnénk mekkora nyersanyagkészlet állna rendelkezésünkre újabb termékek előállítására. Így nemcsak környezetünket, élővilágunkat óvnánk meg, de anyagi javakhoz is juthatnánk segítségükkel. Most azonban állíthatjuk, hogy a késztermékek előállításába fektetett energiát és pénz leginkább más országoknak ajándékozzuk vagy a szeméttelepre szállíttatjuk lerakásra.