Vízenergia hasznosítás

 

A folyók, tengerek által közvetített energiát jelenti a vízi energia. A víz energiáját korábban is fel tudták használni. Vízkereket alkalmaztak a mezőgazdasági területek öntözésére és az ivóvízszükséglet ellátására. Népszerűek voltak a vízimalmok, az úszómalmok, fűrészmalmok, de a kovácsműhelyekben is kihasználták a megtermelt mechanikai energiát.

Mára ez a terület óriási fejlődésnek indult a vízturbina feltalálásával, amellyel villamos energiát lehet előállítani. Az így keletkezett villamos energiát nagyobb távolságokban is fel lehet használni (bár ekkor jelentős veszteségeket szenvedhet).

Költségkímélő megoldás a folyóvízi energia hasznosítása, ezért manapság jóval elterjedtebb is. Legfontosabb szempont a természetföldrajzi környezet és a vízjárás. A folyók energiája esetében meghatározó tényező azok gravitációs esése(szakaszjellege), és vízhozama. Minél nagyobb az esése és minél nagyobb a vízhozama, annál nagyobb energiát rejt magában.

Vízenergia felhasználásakor a folyók gravitációs esését egy helyre koncentrálják duzzasztógáttal. Magyarország műszakilag hasznosítható vízerőpotenciálja megközelítőleg 1000 MW, amely jóval nagyobb a valóban villamosenergia-termelésre hasznosított vagy hasznosítható vízerőpotenciálnál. A vízerőpotenciál az alábbi megoszlás szerint alakul a hazai folyókban: Duna 72%, Tisza 10%, Dráva 9%, Rába, Hernád 5%, egyéb 4%. A Duna esetében beszélhetünk a legtöbb, teljes hasznosításkor kinyerhető energiáról. Ezzel szemben a Dunán jelenleg nincs villamosenergia előállítására szolgáló létesítmény. Hazánkban a két legnagyobb vízerőmű a Tiszalöki- és a Kiskörei Vízierőmű, a Tiszán található. További kis- és törpe vízerőműveink legjava a Rábán és a Hernádon üzemel. A Dráván még nincs erőmű.

Szélenergia felhasználás

 

A szél a levegő földfelszínhez viszonyított mozgása, mely a Nap sugárzó energiájának hatására alakul ki. A Nap különböző módon melegíti fel légkörünket nyomáskülönbségeket okozva ezzel. Ez a nyomáskülönbség és a Föld forgásából származó Coriolis-erő együttesen mozgásba hozza a levegőt, szél keletkezik. A földfelszín közelében eltérő terepviszonyok között, a súrlódás ingadozásokat, örvényeket okoz, ezért a szél sebessége és iránya időben gyorsan változik. Mozgási energiája sebességfüggő, a sebesség köbével arányos. 1000 méter felett a szél gyakorlatilag állandóan jelen van.

Az ember már sokkal korábban is rájött, hogy fel lehet használni a szél energiáját. Kezdetben vízkiemelésre, gabona őrlésére használtak különböző szélkerekeket, szélmalmok formájában, azonban a mechanikai energiát még sokféleképpen fel lehet használni. Napjainkban a szél energiájának hasznosítása környezetvédelmi és költségelőnyei miatt rohamos ütemben terjed a világban, főleg az Európai Unióban, ahol ezt kiemelt területként kezelik. Az ilyen energia kitermelésének modernebb formája a szélturbinák által előállított villamos energia, mely a turbina lapátjainak forgási energiájából származik. A szélturbinák telepítése ma már ipari méreteket ölt, a gazdaságos nagy turbinák tömegtermelésével kialakul a szélenergia hasznosításának elterjedése.

Dinamikusan fejlődő iparág. Korábban a szélerőgépek kisüzemi méretekben voltak használatosak, mint például vízszivattyúzásra (öntözés, itatás, belvízvédelem, halastavak vízellátása), villamos energia termelésre (leginkább tanyákon, farmokon, hétvégi házakban, ahol az áram ellátása nem megoldott, de rásegítésre is tökéletes megoldás lehet) természetes világításra, hűtésre, fűtésre stb. Alkalmazásuknak főképpen olyan környezetben veszik nagy hasznát, ahol igény van elektromos áramra, de a nagyfeszültségű elektromos hálózat csak messzebb található, A hálózatba visszatáplálás szintén egy elterjedt megoldás. A szélerőgépek alacsony indítási sebességűek (1,8-1,9 m/s) Magyarországon megfelelő területi adottságok vannak a szélerőgépek felhasználásához. Ahol a szél nem ütközik akadályokba, ott gyakran erősen fújhat. Ezek a berendezések rendkívül megbízható működésűek, nem igényelnek sok karbantartást.

Bioenergia felhasználás

 

Biomassza

Biomassza alatt a Földön lévő összes élő tömeget értjük. Másik jelentése: energetikailag hasznosítható növények, melléktermékek, növényi és állati hulladékok, melyek elsősorban a hagyományos agrártermelési ágazatokban keletkeznek.

A biomassza jelentősége abban rejlik, hogy segítségével fosszilis energiahordozók válthatók ki. A biomasszák megfelelő, rendszeres kezelés esetén megújuló energiaforrások vagyis gyorsan újratermelődnek és állandó nyersanyagforrást jelenthetnek. Hasznosítás szempontjából három csoportot különböztetünk meg: tüzelhető, biológiailag elgázosítható és üzemanyagként felhasználható biomassza.

A tüzelhető biomasszák kisebb nedvességtartalmúak és magas fűtőértékűek. Elengedhetetlen követelmény, hogy az éghetetlen hamutartalom ne roncsolja a fűtőberendezést és ne okozzon nagymértékű levegőterhelést. Jellemző fajtái : tűzifa apríték, fűrészpor, szalma, energiafű, illetve ezekből előállított pellet.

A biológiailag elgázosítható biomasszák nagyobb nedvességtartalmú növényi vagy állati hulladékokból állnak. Biogáz előállítására szinte az összes szerves anyag (kivéve a szerves vegyipar termékeit) alkalmas, mint például a trágya, élelmiszeripari melléktermékek, kommunális hulladékok és szennyvizek, valamint zöld növényi alapanyagok.

A biogáz energiatartalmát annak metántartalma (45-70%) határozza meg, ezért összetétele és fűtőértéke nagyban függ a felhasznált nyersanyagtól és az alkalmazott eljárástól. A legtöbb energiapotenciállal rendelkező nyersanyagok az állati eredetű melléktermékek. A felhasználás során arra kell törekedni, hogy a felszabadult gázt keletkezésének környezetében fel kell használni. Így érhetjük el a leggazdaságosabb felhasználását. A biogáz energiáját egyaránt felhasználhatjuk elektromos áram előállítására (generátorblokk), fűtésre (gázmelegítők, gázégők), valamint mechanikus hasznosításra (gázmotor, gázturbina).
Magyarországon a mezőgazdasági adottságok kiválóak. Napjainkban már számtalan biogáz üzem működik. Egy részük kommunális szennyvíziszap feldolgozására szakosodott de van, amely mezőgazdaságból származó anyagokat dolgoz fel.

Az üzemanyagként hasznosítható biomasszának két fajtája van. Egyik fajtája magas cukortartalmú növényekből pl.: cukornád, cukorrépa, a magas keményítőtartalmú növényekből pl.: burgonya, búza, kukorica és a magas cellulóztartalmú növényekből áll pl.: energiafű, nád, szalma, fa. Ezekből bioetanol gyártható. A másik fajtája olyan olajtartalmú növényekből áll, melyekből az olaj kipréselhető, és vegyszeres kezelések után dízelszerű anyag (biodízel) nyerhető. Ilyen pl: napraforgó, repce, oliva stb.

Napenergia hasznosítás

 

A Nap energiája biztosítja bolygónkon a természet és az élet fennmaradásához szükséges energiát. Tiszta, környezetkímélő energiaforrás, mely szabadon elérhető és még évmilliárdokig fog a rendelkezésünkre állni. Ezen energia maximális kihasználása egyre inkább szükségessé válik a jövőben ahhoz, hogy fenntarthassuk a szükséges energiaellátást és emellett megvédjük bolygónk légkörét a fosszilis energiahordozók felhasználásából eredő légszennyezéstől.

A napenergiát globálisan két paraméterrel jellemezhetjük egy megadott földrajzi helyen: az egyik a globális sugárzás mértéke adott időintervallumokra bontva, a másik pedig a napfénytartam mértéke. Magyarországon az éves globális sugárzási érték négyzetméterenként 1150-1300 kWh. A napos órák száma adott évben 1800-2150h között mozog, Megfelelő rendszerekkel tehát a napsugárzás energiája Magyarországon is elegendő a villamos-, valamint a hőenergia igény részleges pótlására.

A napból érkező energia hasznosítását két csoportra bonthatjuk: a passzív és az aktív energiatermelés. Passzív hasznosításkor az napenergia maximális kihasználására törekszünk (az átmeneti időszakokban) az épületek tájolásával, szigetelésével, valamint a felhasznált építőanyagok megválasztásával. Az aktív hasznosítás során a napenergia hasznosítására nem maga az épület, hanem valamilyen berendezés/eszköz szolgál. Az aktív energiatermelésnek további két típusa van: Az első módszer amikor a napenergiát hőenergiává alakítjuk. Ez a berendezés a napkollektor, ami a napenergiát elnyelve átalakítja hőenergiává, majd továbbítja azt egy hőhordozó közegnek.

A másik módszerrel a napenergiát elektromos energiává alakítjuk át, amit az úgynevezett fotovoltaikus eszköz(PV), vagy napelem állít elő. Megfelelő inverter (átalakító) segítségével a megtermelt villamos energia visszatáplálható az elektromos hálózatba, más esetben hálózattól függetlenül helyben is tárolható. Alternatív lehetőségként a nap energiája termokémiai módszerekkel is tárolható.

Energetikai tanúsítvány - Épület zöldkártya

 

Az energiatanúsítvány egy olyan 10 évig érvényes okirat, mely számításokkal alátámasztva képes megmutatni a vizsgált épület energiafelhasználásának hatékonyságát. Ezt a Magyar Kormány az Európai Únió irányelveire építve vezette be hazánkban.

Az ingatlantulajdonosok és ingatlanvásárlók valamint a befektetők alapvető érdeke, hogy az általuk értékesítésbe vont, vásárlásra kerülő épület minél hatékonyabb besorolású tanúsítvánnyal rendelkezzen. A jövőben ez fogja meghatározni ingatlanjaik piaci értékét.

Minél hamarabb vizsgáltatja, tanúsíttatja ingatlanát, annál hamarabb tájékozódhat annak értékéről. Fontos, hogy egy ilyen tanúsítás óriási segítséget nyújt a későbbi korszerűsítések tervezéséhez. Energetikai fejlesztésekhez szükséges pályázatok nélkülözhetetlen alapdokumentumát fogja képezni. Segítséget nyújt abban, hogy kiválaszthassa milyen módon tud hatékonyabb, gazdaságosabb üzemeltetésű épületet létrehozni.

A tanúsítás rendszere két jogszabályra épül:

  • 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról
  • 176/2008. (VI. 30.) Kormány rendeletet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról

2009. január 1. napjától, minden ezt követően elindult építésügyi engedélyeztetési eljárásban kiadott, jogerős és végrehajtható építési engedéllyel megvalósuló új épület építésekor az épület energetikai tanúsítványát el kell készíttetni.

2012. január 1-től a tanúsítás kötelező meglévő épület, önálló rendeltetési egység lakás, vagy ház eladásakor, az átíráshoz vagy 1 évet meghaladó bérbeadáskor, valamint az 1000 m2-nél nagyobb alapterületű hatósági-, állami tulajdonú épület esetén.

Győződjön meg Ön is épülete energiahatékonyságáról! Forduljon hozzánk bizalommal!