Fenntartható és energiahatékony projektek finanszírozása: Szlovéniának egyszerűsítésre, stratégiai irányvonalra és a KKV-k támogatására van szüksége
Ljubljana, 2025. június 12. – Ma nemzeti kerekasztal-beszélgetést tartottak a Szlovén Gazdasági és Ipari Kamarában (GZS), amely fontos vitát nyitott a fenntartható és energiahatékony beruházások finanszírozásáról a magán- és közszférában. Az eseményt a Szlovén Építőipari Intézet (ZAG), az Építőipari és Építőanyagipari Kamara (ZGIGM) és a Jožef Stefan Intézet Energiahatékonysági és Fenntarthatósági Központja (CENES) szervezte, az Európai Unió RENOINVEST és SMAFIN EXPANDED projektjeinek keretében, a Környezetvédelmi, Éghajlat- és Energiaügyi Minisztérium, valamint a LIFE IP CARE4CLIMATE projekt támogatásával.
Az építő- és energiaszektor döntés előtt áll – fordulópont?
Szlovénia előtt nagy kihívás áll: hogyan biztosítsa a zöld átmenet hatékony és hozzáférhető finanszírozását, amelyben az építőipar kulcsszerepet játszik. Az eseményen – amelyen több mint 80 résztvevő volt jelen az iparból, kutatóintézetekből, minisztériumokból, önkormányzatokból, befektetési alapokból és civil szervezetekből – világosan megfogalmazódtak az elvárások, különösen azok az akadályok, amelyek még mindig lassítják a beruházások felgyorsítását.
A bevezető előadásokban Jernej Salecl (Gazdaságfejlesztési és Technológiai Minisztérium), Marjana Majerič (GZS) és Uroš Vajgl államtitkár (Környezetvédelmi, Éghajlat- és Energiaügyi Minisztérium) hangsúlyozták, hogy Szlovéniának összekapcsolt ökoszisztémára van szüksége a fenntartható projektek fejlesztéséhez és megvalósításához. Megállapították, hogy az államnak kezdeményező és összekötő szerepet kell vállalnia – nemcsak jogszabályokkal, hanem operatív és technikai támogatással is.
A források rendelkezésre állnak – a kihívás a megvalósítás
A szakértői panelben bemutatták a meglévő finanszírozási forrásokat és eszközöket – a SID Bank Holding Alapjától kezdve a módosított NEPN keretein belüli nemzeti mechanizmusokig. Dr. Marko Kirn (SID Bank) kiemelte, hogy Szlovénia az elmúlt években hozzáfért olyan európai forrásokhoz, amelyeket kedvezményes hitelekként kellett volna a kedvezményezetteknek továbbadni. Ezek a források azonban nem kerültek teljes mértékben felhasználásra a szűken meghatározott célcsoportok, a szigorú támogatható költségek és az átfedésben lévő vissza nem térítendő állami támogatások miatt.
Mag. Stane Merše (IJS CEU) hangsúlyozta, hogy a NEPN 2030-as céljainak eléréséhez legalább 18 milliárd euróra és a források, projektek, valamint kapacitások rendszerszintű összehangolására lesz szükség.
Mag. Erik Potočar (MOPE) bemutatta az új Energiahatékonysági Törvényt (ZURE), amely tartalmazza a felújítási ütemterveket, az energiaszegénység elleni intézkedéseket, valamint a kulturális örökség felújításának megközelítéseit. A vita rávilágított arra, hogy bár források állnak rendelkezésre, a feltételek gyakran túl bonyolultak, a pályázati kiírások nem elég világosak, és az intézmények és befektetők közötti kommunikáció továbbra is hiányos.
A körforgásos építészet kiaknázatlan lehetőség
A körforgásos építésről szóló első kerekasztal-beszélgetés, amelyet dr. Sabina Jordan (ZAG) vezetett, rámutatott, hogy a másodlagos nyersanyagok és bioalapú termékek felhasználásának jogszabályi akadályai továbbra is jelentősek. Antonija Božič Cerar (CCIS) kiemelte, hogy a jelenlegi hulladék-besorolási és kezelési gyakorlatok nem tükrözik a tényleges újrahasznosítási potenciált. Katja Bučan (GZS) rámutatott, hogy a közbeszerzésben még mindig nem szerepelnek rendszerszinten a környezeti szempontok.
Dr. Alenka Mauko Pranjič (ZAG) hangsúlyozta a gyártók nehézségeit, beleértve a környezeti terméknyilatkozatok (EPD-k) bonyolult eljárásait, a bizonytalan termékbesorolásokat és a hiányzó vizsgálati kapacitásokat.
A pénzügyi eszközöknek nagyobb rugalmasságra van szükségük
A második kerekasztal – dr. Gašper Stegnar és Tomaž Fatur (IJS CEU) vezetésével – a kombinált pénzügyi modellek kialakítására összpontosított. Tadeja Kovačič (Eko sklad) bemutatott pilot eseteket, ahol a támogatásokat és a kedvezményes hiteleket sikeresen kombinálták. A vita azonban rámutatott arra, hogy több forrásra, új, átlátható eszközökre van szükség a KKV-k számára, valamint testreszabott megoldásokra a társasházi tulajdonosok számára. Felvetések között szerepelt a komplex társasházi felújítások pilot projektjeinek indítása, a jó gyakorlatok népszerűsítése, egyablakos ügyintézés létrehozása, valamint a műszaki dokumentáció „készleten” történő finanszírozása.
Ljubo Germič (Szlovén Energia Kamara) hozzátette, hogy a távfűtés erősebb ösztönzőket igényel, és az államnak horgonybefektetőként kell fellépnie a magántőke bevonása érdekében.
Szükséges intézkedések – mit javasolnak a szakértők?
Egyértelmű ajánlások fogalmazódtak meg:
-
Egyetlen kapcsolattartó pont létrehozása az energiahatékonysági befektetők számára tanácsadás, projekt-előkészítés és pályázati támogatás biztosításával.
-
A pályázati eljárások egyszerűsítése és a rendelkezésre álló források előzetesebb kommunikációja.
-
Garanciarendszerek és visszatérülő alapok bevezetése a magánbefektetők számára.
-
Fenntartható építőanyagok népszerűsítése célzott közbeszerzés révén.
-
Az állam erősebb szerepvállalása „horgonybefektetőként”, különösen a nagyléptékű rendszerfelújításoknál.
Következtetés
Az esemény megmutatta, hogy Szlovéniában egyértelmű szakértői konszenzus van arról, mit kell tenni – a megvalósításnak azonban követnie kell. A RENOINVEST és a SMAFIN EXPANDED projektek összekapcsolása lehetővé teszi a megoldások gyakorlati tesztelését, valamint értékes visszajelzést nyújt a döntéshozóknak.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a fő kihívások nem a tudatosság vagy a stratégiák hiánya, hanem a rendszer lassú reagálása, a széttagolt felelősségi körök és a terepi realitások korlátozott megértése. Gyorsabb cselekvésre, rendszerszintű megoldásokra és stabil környezetre van szükség a komplex ipari projektek támogatásához és egy versenyképes, fenntartható építőipari ökoszisztéma létrehozásához.
A záró megjegyzésekben hangsúlyozták, hogy Szlovéniának sürgősen a stratégiai nyilatkozatoktól a tényleges megvalósításig kell lépnie, elhárítva az adminisztratív és jogi akadályokat, amelyek gátolják az elérhető EU-források felhasználását. Minden elvesztegetett hónap elvesztegetett beruházási lendületet, üzleti lehetőségeket és fejlődési tőkét jelent.
Szlovénia előtt lehetőség és felelősség is áll, hogy a stagnálásból az okos gyorsítás felé mozduljon el. Tudás, együttműködés és bátorság révén az ország képes leküzdeni az akadályokat, és előrehaladni egy fenntartható, körforgásos és versenyképes jövő felé.
A GZS ZGIGM a ZAG-gal, az IJS-sel és partnereikkel együtt dolgozni fog azon, hogy a kerekasztal tanulságait konkrét intézkedésekké fordítsák, különösen az érintettek integrációja és a Szlovén Körforgásos Gazdasági Központ (SCKG) tevékenységein keresztül.
Az esemény prezentációi elérhetők az alábbi linken, vagy letölthetők lentebb.
