A napelemek után most az akkumulátorok kerülnek a középpontba. A kormány százmilliárd forintos beavatkozásra készül a lakossági energiapiacon, miután Magyarország napenergia-nagyhatalommá vált. A gyors bővülés azonban új kihívást hozott. Egyre több áram termelődik, amit nincs hol eltárolni. Erre kínál megoldást a februárban induló, 100 milliárd forintos Otthoni Energiatároló Program, amelyben háztartásonként 2,5 millió forintos támogatás is elérhető lesz.


Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes az Indexnek elmondta, csütörtökön jelenik meg a pályázat, és a részletes feltételek is most válnak elérhetővé, az érdeklődők az otthonienergiatarolo.gov.hu oldalon tájékozódhatnak. Mint mondta, arra törekedtek, hogy a lehető legegyszerűbb legyen a jelentkezés.


 


Egy 2,5 oldalas űrlapot kell kitölteni a 2,5 millió forint eléréséhez, ez az ajánlatunk


 


– közölte a miniszterhelyettes, aki úgy látja, ez hatalmas lehetőség a lakosságnak és az országnak is, hiszen a kormányzat szerint, aki ma megoldja az energiatárolást, az megnyerheti a 2030-as éveket.


 


Tárolás nélkül nincs működő napelemes rendszer


 


Czepek Gábor kifejtette, Brüsszel is jobban tenné, ha nem mindenféle adminisztratív, szabályozási kérdésekkel foglalkozna, hanem cselekedne, a józan ész alapján.


„Ajánlatunk az, hogy vegyék alapul a magyar modellt. Építsenek a nap, atom, tárolás hármasára. Foglalkozzanak erőművekkel, termeléssel, vezetékekkel, tárolással, és ezekhez pénz biztosításával többet, és foglalkozzanak irányelvekkel, árképzésekkel, karbonadókkal kevesebbet. Az európai energetikai versenyképesség helyreállításához Brüsszelnek cselekednie kell, nem adminisztratív szabályozási kérdésekkel foglalkoznia.”


 


A kormány célja egy olyan villamosenergia-rendszer, amely nemcsak nap- és atomenergiára épül, hanem egy harmadik pilléren, a tároláson is áll. Magyarországon már több mint 8300 megawattnyi napelem működik, ami a tényleges teljesítmény méretében lassan egy paksi atomerőműhöz mérhető, de ez az erő csak akkor használható ki igazán, ha tárolás is társul hozzá. Jelenleg körülbelül 220 megawattnyi tárolókapacitás van az országban, ezért egyszerre indul el egy lakossági és egy vállalati program.


 


A KÉT INTÉZKEDÉS EGYÜTTES HATÁSA AZ LESZ, HOGY MÁSFÉL ÉVEN BELÜL A TÁROLÓKAPACITÁS CSAKNEM AZ ÖTSZÖRÖSÉRE NŐ, ÉS ELÉRI AZ 1000 MEGAWATTOT. EZ KULCSKÉRDÉS A RENDSZER MŰKÖDÉSE SZEMPONTJÁBÓL.


 


Czepek Gábor szerint a programra az pályázhat, akinek már van napeleme, vagy vállalja annak telepítését. A támogatás nemcsak az akkumulátorra vonatkozik, hanem az inverterre is. Így összesen 2,5 millió forintot biztosít a magyar állam egy-egy pályázónak. A kabinet számítása szerint egy ilyen beruházás átlagosan körülbelül 3,2 millió forintba kerül, vagyis a támogatás aránya kifejezetten magas.


 


A pályázatok elbírálásánál előnyt élveznek azok, akik már bruttó elszámolásban vannak, vagy 2030-ig abba kerülnének át, vagyis szinte valós időben számolják el a hálózatba betáplált és onnan vételezett áram különbségét. Ez nyáron kedvezőbb helyzetet teremt, télen viszont kevésbé előnyös, mint a korábbi éves szaldóelszámolás.


 


Éppen ezért fontos, hogy ezek a háztartások energiatárolóval egészítsék ki a rendszerüket, mert az akkumulátor teszi lehetővé, hogy a napelemek bruttó elszámolás mellett is hatékonyan és gazdaságosan működjenek. A program célja, hogy azok is a lehető legtöbbet hozzák ki a saját napelemes rendszerükből, akik már nem éves szaldóban számolnak el


– fogalmazott az Indexnek Czepek Gábor, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az éves szaldóelszámolás megszüntetését az Európai Unió előírásai tették szükségessé, „de Magyarország biztosította, hogy ez ne egyik napról a másikra történjen meg”.


Aki már benne volt az éves szaldóban, tíz évig bent is maradhat, így a kedvezmény különböző időpontokban fut ki. Ez a folyamat 2034-ig elhúzódik, addig is lesznek olyan háztartások, amelyek fokozatosan kikerülnek az éves szaldóból. 2030 végéig ez körülbelül 70 ezer embert érint, akiket folyamatosan át kell vezetni az új rendszerbe.


 


A PROGRAMBAN EZÉRT PRIORITÁST ÉLVEZNEK AZOK, AKIK MÁR BRUTTÓ ELSZÁMOLÁSBAN VANNAK, ÉS AZOK, AKIK LEGKÉSŐBB 2030. DECEMBER 31-IG KERÜLNEK KI AZ ÉVES SZALDÓELSZÁMOLÁSBÓL. EZ AZ ELSŐ KIEMELT KÖR, DE EGYÉBKÉNT BÁRKI JELENTKEZHET.


 


Czepek elmondta, a kormány számára kulcskérdés a vidék sorsa, ezért az első prioritási körön belül a településméret a másik döntési szempont. A támogatásnál a kisebb településektől haladnak a nagyobbak felé.


A miniszterhelyettes arról is beszélt, hogy egy komolyan vehető támogatási program alapja a társadalompolitikai vízió, a kormány víziója pedig az önellátás erősítése és a vidék támogatása. A második prioritási kört ezért az ötezer fő alatti települések jelentik. A kiindulópont itt is az, hogy vidéken élni jó, de ehhez megfelelő feltételeket kell biztosítani. „A lehető legtöbb eszközzel támogatjuk a falvakat, a falusi embereket. Ez a pályázat is ezeknek a kormányzati intézkedéseknek a sorába illeszkedik.”


 


Nem akkor van áram, amikor kell – ezen változtatna a program


 


A harmadik körbe mindenki más tartozik, aki napelemet szeretne telepíteni, vagy már rendelkezik vele, de nem fér bele az első két kategóriába. Ők is pályázhatnak, és a kormány úgy tervez, hogy a 100 milliárd forintos keret elegendő lesz az igények kielégítésére. A számítások szerint ez az összeg legalább 200 megawattnyi lakossági tárolókapacitás megjelenését hozhatja, ami a vállalati program nélkül is jelentős bővülést eredményez a rendszerben.


A legnagyobb kihívás továbbra is az, hogy a napelemek nem akkor termelnek áramot, amikor a fogyasztás csúcsa jelentkezik. A technológia jelenleg nem képes szezonális tárolásra, vagyis a nyáron megtermelt energiát nem lehet eltárolni télre, ilyen megoldás ma még nem létezik ipari szinten. Addig viszont a szivattyús tározós erőművek mellett az akkumulátor a leghatékonyabb eszköz arra, hogy a nappal megtermelt energiát estére átvigye.


Czepek Gábor szerint ez már önmagában is nagy előrelépés a háztartások számára, „mert így az esti, áramhiányos időszakban a saját maguk által megtermelt energiát tudják felhasználni. A fogyasztás csúcsa ugyanis jellemzően az esti órákra esik, és az akkumulátor pont ebben segít áthidalni a napelemes rendszerek egyik legnagyobb hiányosságát.”


 


Czepek szerint az akkumulátorok nemcsak a háztartások pénztárcáját védik azzal, hogy kevesebbet kell a hálózatról vételezni, hanem az egész magyar villamosenergia-rendszer szempontjából is komoly előrelépést jelentenek. A rendszerterhelés újra rekordot döntött, már 8000 megawatt fölött jár, és akár tovább is nőhet. Ahhoz, hogy ezt a terhelést a hálózat biztonságosan elbírja, a nyugalmi időszakokban, vagyis akkor, amikor a napelemek termelnek, nem szabad mindent azonnal betáplálni a hálózatba, hanem tárolni kell az energiát.


 


Ezért kulcskérdés a napi tárolás megoldása. Adódik a kérdés, miért nem az állam épít nagy, központi tárolókat, és miért nem ott történik az áram kereskedelme, ahogyan erről egy korábbi háttérbeszélgetésen Nagy Mártonnál is szóba került. A miniszterhelyettes szerint az állam feladata az, hogy felismerje a lehetőséget, megteremtse a kereteket, és forrást rakjon oda, ahol nincsen elegendő, és ezek alapján a családok és a vállalkozások is felismerik az érdekeiket, és azoknak megfelelően cselekednek.


Czepek Gábor arról is beszélt, hogy éppen ezért nemcsak lakossági program indul, hanem párhuzamosan, február 10-től fut egy 50 milliárd forintos keretű vállalati pályázat is a Jedlik Ányos Energetikai Program részeként. Mint mondta, ez a két program együttesen megötszörözi a kapacitásokat, 200-ról 1000-re. Kiemelte, a cél az, hogy a lakosság, a vállalkozások és az ipari szereplők egyaránt részesei legyenek ennek az átalakulásnak, mert energiatárolási kultúra csak akkor alakulhat ki, ha mindenki érzi ennek a jelentőségét.


 


Fix 2,5 millió forint háztartásonként


Czepek szerint egy ilyen pályázati program azért is fontos, hogy az energiatárolás „gyökeret verjen” a társadalomban, és megszűnjenek az ezzel kapcsolatos bizalmatlanságok. A jelentkezés részleteiről elmondta, a pályázati feltételek január 15-én, csütörtökön jelennek meg a korábban említett honlapon, pályázni pedig február 2-től lehet. A rendszer kétlépcsős lesz,


 


AZ ELSŐ, ÉRDEMI, PÁLYÁZATI SZAKASZBAN EGY RÖVID, 2,5 OLDALAS ŰRLAPOT KELL KITÖLTENI, MINIMÁLIS ADMINISZTRÁCIÓVAL. A JELENTKEZÉSEKET FEBRUÁR 2-TŐL LEHET BENYÚJTANI, MÁRCIUS KÖZEPÉTŐL PEDIG ELKEZDIK KIÉRTESÍTENI A NYERTESEKET.


 


A második, igazolási szakaszban, várhatóan május végéig, csak a legszükségesebb dokumentumokat kell benyújtani az ingatlanról, a meglévő vagy tervezett rendszerről és a tulajdonviszonyokról, majd elindulhatnak a kivitelezési munkák, amelyekre két év áll rendelkezésre.


 


A támogatás összege fix, háztartásonként 2,5 millió forint jár, nem százalékos arányban, hanem konkrét összegként. Ez akkor is ennyi, ha a beruházás 2,6 vagy 3,2 millió forintba kerül, vagyis a különbözetet a pályázónak kell állnia. Ha viszont valaki olcsóbban tudja megvalósítani a beruházást, akkor értelemszerűen a támogatás összege is alacsonyabb lehet.


 


Czepek Gábor hangsúlyozta, fontos egy félreértést tisztázni: az, aki részt vesz a pályázaton, nem kerül ki korábban az éves szaldóelszámolásból, mint ahogyan az rá egyébként is vonatkozna, és az is pályázhat, aki korábban szintén pályázati forrásból telepített napelemeket, csupán értelemszerűen a támogatásból már üzembe állított tároló a kizáró ok.


 


Egy sikeres pályázat tehát nem vesz el meglévő kedvezményt. Épp ellenkezőleg, akik időben léptek, napelemet telepítettek és éltek az éves szaldóval, jól jártak, mert az eddigi beruházásuk egy korszerű tárolási megoldással egészül ki. Így az érdekeltségük a rendszerben a szaldó lejárta után is megmarad. A programnál kulcskérdés a biztonság is, így az, hogy a leginkább üzembiztos akkumulátorokat építsék be. Ezért a pályázati feltételek garantálják, hogy csak olyan akkumulátorokat építsenek be, amelyek megfelelnek a személyi és üzembiztonsági előírásoknak.


Emellett a finanszírozásnál is segítséget ad az állam. Az előleget nem a kivitelező kapja meg közvetlenül, hanem a pályázó, aki így már a kezdetektől könnyebben tudja elindítani a beruházást. Az átvételi ár esetleges emelésével kapcsolatban a miniszterhelyettes úgy fogalmazott, hogy „első lépésként a tárolást kell megoldani. Előbb azt kell látni, mennyi energia az, amit az emberek maguk képesek eltárolni és felhasználni, és csak ezután lehet érdemben beszélni arról, hogy a rendszerbe visszatáplált áram átvételi ára hogyan alakuljon.”


 


HOSSZABB TÁVON UGYANIS EGY JÓL BEÁLLÍTOTT RENDSZERBEN AZ A CÉL, HOGY A MEGTERMELT ÁRAMOT ELSŐSORBAN MAGA A TERMELŐ HASZNÁLJA FEL, MÉG HA IDŐBEN ELTOLVA IS, ÉS NE A PIACI ÉRTÉKESÍTÉS LEGYEN A FŐ MOTIVÁCIÓ.


 


Czepek szerint a tárolás mellett még egy jelentős eszköz van a megtermelt energia optimális felhasználására: az energiaközösségek létrehozása. Ebben az ügyben az út egy jelentős részét megtettük a társasházi és ipari energiaközösségek kereteinek létrehozásával, a következő állomás pedig a lakossági energiaközösségek kialakítása lesz. A miniszterhelyettes szerint ezen a téren le kell küzdeni néhány jelentős műszaki és jogi kihívást, de ez lesz az elkövetkező időszak egyik kiemelt feladata. „Mind a tárolók üzembe állítása, mint az energiaközösség egy irányba hat, ez pedig az önellátás úgy az embereknél, mint a vállalkozások szintjén” – jelentette ki.


 


 


 


 


Czepek Gábor


1981-ben született. A jogi kar elvégzése után a bíróságon helyezkedett el, majd 2010-től vállalt kormányzati munkát. Kezdetben jogalkotási területen helyettes államtitkárként dolgozott, majd közigazgatási államtitkár lett fejlesztési és energetikai területen. 2018-ban állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkár volt, utána a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatójaként, majd elnök-vezérigazgatójaként dolgozott. 2020 és 2021 között a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottságának tagja, majd a vállalat igazgatóságának elnöke volt. 2021 és 2022 között az MVM elnök-vezérigazgatója volt, 2022. december 1-jétől az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, 2024. szeptember 15-től miniszterhelyettese. Más megbízatásai mellett a villamosenergia-tárolási kapacitás bővítéséért felelős kormánybiztos.


 


 


Címlapkép forrása: Index/Czepek Gábor / Energiaügyi Minisztérium


 


Forrás: index.hu 2026.01.15. 08:00