A rendezvény pódiumbeszélgetésein egyetemi kutatók, mérnökök, éghajlatkutatók, szociológusok és piaci szereplők vizsgálták meg az e-mobilitás jelenlegi helyzetét. Bár az elektromos autók gyártása és piaci ára körül még adódnak kérdések, a szakértők konklúziója egyértelmű: a légszennyezettség és a zajszennyezés enyhítésére jelenleg nincs jobb alternatíva. Ezt bizonyítják a nemzetközi példák is, mint Norvégia vagy Kína nagyvárosai, ahol a váltás láthatóan javította a városi életminőséget.
A beszélgetések résztvevői: Berki Boglárka, a SZTE GTK oktatója, Gál Tamás, a SZTE Légkör-, és Téradattudomány tanszékének vezetője, Győrfi Pál, az OMSZ egykori szóvivője, Mátyás Dénes, a SZTE fenntarthatóságért felelős igazgatóhelyettese, Iváncsó László, a Jövő Mobilitása Szövetség főtitkára, Ördög Ibolya, a Hyundai marketingese, Ajtay Tibor, a SZTE fizikusa, Prónay Szabolcs, a SZTE közgazdásza.
Bár az autópark elektromosítása kulcsfontosságú, a fenntarthatósági törekvések egyik legfontosabb területe a mikromobilitás. Ahogy azt Iváncsó László, a Jövő Mobilitása Szövetség főtitkára is kiemelte, az e-rollerek és a kerékpárok használata rohamosan terjed egész Európában.
A mikromobilitási eszközök hatékony városi integrációja, a megfelelő infrastructure kiépítése és az átgondolt KRESZ-szabályozás nemcsak a tisztább levegőt szolgálná, de jelentősen csökkenthetné a nagyvárosi csúcsforgalmat és a dugókat is.
Szeged ezen a téren már most is éllovasnak számít: Nagy Sándor alpolgármester megnyitójában rámutatott, hogy a magyar nagyvárosok között itt a legmagasabb az elektromos járművek aránya a tömegközlekedésben, és a város területéhez arányítva Szeged rendelkezik a leghosszabb kerékpárút-hálózattal.