Az esemény célja világos: a helyi alapú együttműködés, a bátor politikai kísérletezés és a megbízható regionális ökoszisztémák erejének kihasználása a tiszta ipari átállás felgyorsítására. A Clusters Meet Regions nem csupán elméleti stratégiákról szól, hanem arról, hogyan ültethetők át ezek a gyakorlatba, hogy az európai gazdaság egyszerre legyen versenyképes, fenntartható és befogadó. Gonda Ágnes részvételével a klaszter nemcsak tudástranszfert hajtott végre, hanem aktívan pozícionálta a magyar klasztereket a nemzetközi innovációs térképen.
Regionális Ellenálló Képesség és Globális Hatás: A Vaasai Találkozó Fő Üzenetei
A finnországi esemény lényegében egy kollektív intelligencia műhely volt, ahol a résztvevők megerősítették: a jövő gazdasága a megújuláson és az ellenálló képességen alapul.
A Zöld Átmenet Motorjai
A találkozón kiemelték, hogy a klaszterek a regionális innováció motorjai. Hidak a tudományos élet, az ipar, a kormányzat és a civil társadalom között, megvalósítva az úgynevezett négyszeres spirál (Quadruple Helix) együttműködést. Ez a szisztematikus partnerség teszi lehetővé, hogy az ötletek piacképes megoldásokká váljanak, és ne vesszenek el a fejlesztés „halál völgyében” (valley of death). Különösen Vaasában, az EnergyVaasa ökoszisztémájában volt érezhető, hogy a tiszta energiaforrásokra és a dekarbonizációra való fókusz nem csupán regionális, hanem stratégiai nemzeti siker.
Versenyképesség és Beruházás
A panelek során egyértelművé vált, hogy Európa hosszú távú célja a versenyképesség megőrzése. Ez stratégiai beruházásokat igényel: nemcsak pénzügyit, hanem a helyi klaszterekben rejlő kiaknázatlan tudás felismerését és összekapcsolását is. A Danfoss Drives és a Wärtsilä képviselői hangsúlyozták: a bizalom, az átláthatóság és a kiszámíthatóság éppolyan fontos a befektetők vonzásában, mint a pénzügyi ösztönzők. Ezért a klaszterek szerepe kulcsfontosságú az adminisztratív szakadék áthidalásában.
Oktatás és Társadalmi Dimenzíó
A Vaasai Egyetem bemutatta, hogy az ellenálló képesség egyben a jövőbeli készségek fejlesztését is jelenti. A klaszterek „élő laboratóriumként” funkcionálnak, ahol a hallgatók valós ipari kihívásokkal találkoznak. Emellett a szakpolitikai döntéshozók hangsúlyozták az innováció társadalmi dimenzióját: amikor az emberek látják, hogy a változás minőségi munkahelyeket és jobb szolgáltatásokat teremt, ők maguk válnak a megújulás támogatóivá.
A Clusters Meet Regions rendezvény megerősítette: a regionális fejlesztésnek ki kell lépnie a „major urban center”-ek árnyékából. Az Ostrobothnia régió – a finn Sisu (kitartás, eltökéltség) szellemiségével áthatva – bebizonyította, hogy a kisebb régiók is lehetnek erős innovációs központok, ha megfelelő láthatóságot, hálózatokat és tőkét kapnak.
Interjú Gonda Ágnessel: Magyar Szemszögből a Zöld Átmenetről
– Hogyan látta az esemény általános hangulatát és fókuszát?
– A rendezvény hangulata egyszerre volt szakmai és rendkívül barátságos. Megerősítést nyert az a tézis, hogy mindenki valódi együttműködési szándékkal érkezett, nemcsak előadni, hanem meghallgatni, tanulni és inspirálódni. Különösen értékesnek találtam, hogy a program a régiók és klaszterek közötti párbeszédre épült, így nem csupán az EU-szintű miértről, hanem a helyi szintű hogyanról volt szó. Vaasában, a tengerparti városban érezhető volt, hogy az energiaátmenet nemcsak elmélet, hanem mindennapi gyakorlat – itt az ipar, az egyetemek és az önkormányzat valóban közösen dolgoznak a zöld átállás megvalósításán.
–Melyek voltak a leginspirálóbb szakmai pillanatok az ArchEnerg Klaszter számára?
– Kiemelkedő volt a Wärtsilä Sustainable Technology Hub látogatása. Testközelből láthattuk, milyen fejlesztések zajlanak a tengeri szektor dekarbonizációjának élvonalában. Nagyon inspiráló volt látni, hogyan működik együtt a kutatás, az ipar és az oktatás – ez a finn innovációs modell igazi mintapéldája! Emellett a plenáris panelbeszélgetés az ellenálló képességről, ahol az EU képviselői és ipari szakértők osztották meg gondolataikat, szintén kiemelkedő szakmai élményt nyújtott.
–Milyen partneri kapcsolatokban lát jövőt a klaszter számára?
–A legnagyobb értéket a személyes találkozások jelentették. Találkoztam Ilkka Aaltióval, a Green Net Finland ügyvezető igazgatójával, akivel már korábban közös pályázat-előkészítés során ismerkedtünk meg. Most lehetőségünk nyílt a mélyebb együttműködés elindítására a körforgásos gazdaság és a zöld innováció terén, például energiahatékony városi modellek kapcsán. Tartalmas beszélgetést folytattam a Merinova Ab szenior szakértőjével is a skandináv és közép-európai klaszterek közötti tudásmegosztásról. A jövőben az ArchEnerg Klaszter célja, hogy még szorosabb kapcsolatot alakítson ki az északi klaszterekkel, ezzel is erősítve a magyar klaszterek nemzetközi beágyazottságát és versenyképességét.
–A Pitch Session keretében bemutatta az ArchEnerg Klasztert és a LIFE–RENOINVEST projektet. Milyen volt a fogadtatása?
–Büszkén mutattam be a Klasztert és a LIFE–RENOINVEST projektet, amely a fenntartható épületfelújítások finanszírozására ad iránymutatást, A projekt célja, hogy elősegítse az energiahatékony és környezettudatos felújítási modellek elterjedését, valamint támogassa a döntéshozókat és pénzügyi szereplőket a megfelelő megoldások kiválasztásában. Eddigi kiemelt eredményeink közé tartozik a Fenntartható épületfelújítások jó gyakorlatainak kézikönyve és az Ausztria, Magyarország és Szlovénia összehasonlító szakpolitikai és piaci elemzése, melyek a renoinvest honlapján elérhetőek. A bemutató során hangsúlyoztam a klaszterünk nyitottságát a nemzetközi együttműködésekre, és egyértelműen éreztem, hogy a megújuló energiák, energiahatékonyság és fenntartható építés terén végzett fejlesztéseink rezonálnak az európai prioritásokkal. A célunk, hogy a RENOINVEST eredményei alapján még több közös projektet indítsunk el északi partnerekkel.
–Hogyan látta a geotermia helyzetét Finnországban, és mit tanulhat ebből Magyarország?
–Bár nem volt központi téma, a geotermia Finnországban az energiaátmenet egyik ígéretesen fejlődő területeként jelent meg. Úgy érzem, sokat tanulhatunk a finn megközelítésből – különösen a hosszú távú stratégiai gondolkodás, a kutatás és a stabil szabályozási háttér terén. Magyarország geotermikus ágazata hatalmas potenciállal rendelkezik, amelyhez a stabil finanszírozási struktúra és az engedélyezési folyamatok fejlesztése elengedhetetlen. A lehetőségek adottak ahhoz, hogy a geotermia a következő években a magyar energiarendszer egyik meghatározó pillére legyen.
Ezúton is szeretném megköszönni a Gazdaságfejlesztési Minisztériumnak a támogatást és a lehetőséget, hogy részt vehettem ezen a rendezvényen. Az utazás a NOTRE projekt keretében valósult meg, amely lehetővé tette, hogy az ArchEnerg Klaszter képviseletében aktívan bekapcsolódjunk az európai innovációs párbeszédbe, és erősítsük a magyar klaszterek nemzetközi szerepvállalását.
Közös Jövő Teremtése
A Clusters Meet Regions vaasai esemény egyértelművé tette: Európa jövője a közös teremtésen múlik. A reziliencia és a megújulás akkor valósul meg, amikor az akadémiai kiválóság, az ipari innováció, a politikai vízió és a társadalmi bizalom együtt mozog. A klaszterek állnak ennek az átalakulásnak a szívében, hidat képezve az ötletek és a valós hatás között. Gonda Ágnes és az ArchEnerg Klaszter aktív szerepvállalása révén a magyar innovációs tudás bekapcsolódott ebbe a párbeszédbe, ezzel is biztosítva, hogy régiónk ne csak alkalmazkodjon a változáshoz, hanem aktívan formálja azt – egy erősebb, zöldebb és versenyképesebb Európáért.