Az Archenerg Klaszter segítségével, az ICBUILD projekt keretén belül Márkus Lőrinc, az Ambisza Kft képviselőjeként kiutazott Kanadába, Torontóba, a The Buildings Show nevű építőipari kiállításra. A kiállítás mellett egy izgalmas workshopon is részt vett, ahol a projektben részt vevő cégek ismerkedhettek meg egymással. Márkus Lőrincet élményeiről és a megvalósult projektről kérdeztük.


 


– Miről szólt a kiállítás?


 


– A kiállításon az építőipar minden szegletéből érkeztek főként nemzetközi cégek, hogy bemutassák a termékeiket, szolgáltatásaikat. Egészen különböző tevékenységekkel foglalkozó cégek vettek részt a kiállításon, az építőanyag gyártóktól kezdve a kivitelező szolgáltatókon keresztül egészen az innovatív tervezők, vagy éppen felmérésekkel foglalkozó cégekig.


 


– Mi volt a kiállítás a legérdekesebb része?


 


– Leginkább a térinformatikával foglalkozó startupok bemutatói érdekeltek. Például megnézhettem, hogy hogyan működik egy olyan robot, amely automatikusan közlekedve képes feltérképezni egy építés alatt lévő épület alaprajzát, így időben detektálja a tervtől való esetleges eltéréseket. Emellett megismerkedtem egy olyan kanadai vasszerkezeteket gyártó céggel, akik egy virtuális valóság szoftvert fejlesztettek, hogy be tudják mutatni a terveket az ügyfeleknek, akik éppen nem tartózkodnak a helyszínen. Sok hasonló ötletet, megoldást mutattak be a kiállításon, amelyek a közeljövőben könnyebbé, és gyorsabbá fogják tenni az építőipar egyes részeit. A legizgalmasabb rész viszont a workshop volt, ahol megismerkedhettem más európai építőiparhoz kapcsolódó cégekkel. Itt be tudtam mutatni a saját szolgáltatásainkat a résztvevő cégeknek, és fel tudtam venni a kapcsolatot olyan vállalkozásokkal, amelyekkel remélhetőleg a közeljövőben együttműködések is meg fognak valósulni.


 


– Milyen segítséget nyújtott számodra az Archenerg Klaszter, azon túl, hogy a vásáron részt tudj venni?


 


– Az Archenerg Klaszter segítségével tudtam kapcsolatot teremteni sok európai céggel, amelyek hasonlóan az építőiparban tevékenykednek. Több céggel is közös együttműködési lehetőségeket fedeztünk fel, amelyekből remélhetőleg a jövőben közös projektek fognak megvalósulni.


 


 – Mióta foglalkozik térinformatikai megoldásokkal?


 


 – Pár éve, 2021-ben alapítottam egyik barátommal az AirScan nevű vállalkozást, amelyen belül különböző térinformatikai megoldásokkal foglalkozunk. Szolgáltatásaink közé tartozik a lézerszkennerrel végzett pontfelhő felmérések, amelyet mérnökök, építészek szoktak megrendelni épületek, vagy tárgyak felmérésére. Lézerszkennerrel egy adott objektum teljes digitális mását tudjuk elkészíteni milliméter pontossággal, legyen szó egy nagyobb tárgyról, vagy akár egy teljes épületről. Az objektum digitalizálása után könnyen lehet méréseket végezni a digitális modellen, így a tervezés és a minőségellenőrzés gyorsabbá és költséghatékonyabbá válik. Különféle drónos felmérésekkel is foglalkozunk, fotogrammetriás eljárással tudunk modellezni akár nagyobb területeket, tereket, de akár épületeket is. Ezeket a felméréseket drónnal, nagy felbontású fényképek alapján készítjük. A térinformatika az építőipar számos részét teszi egyszerűbbé, költséghatékonyabbá és gyorsabbá. Regionális szinten az okos várostervezésnek, de akár az egyedi épületek tervezésének is jelentős részét képezhetik a megoldások, például lézerszkenneres pontfelhő felmérések, vagy drónnal készített fotogrammetriai felmérések. A tervezési fázis mellett az épületek minőségellenőrzése során is nagy szerepet kapnak a különféle 3 dimenziós felmérések.


 


– Melyik projektre a legbüszkébb?


 


– Szolgáltatásainkat teljesen projektre szabottan készítjük, és örömmel alakítunk ki új megoldásokat egyedi igényekre. 2023 nyarán, megbízást kaptunk a budapesti VI. és VII. kerületek teljes területének a hőkisugárzási vizsgálatára. A felmérést egy hőkamerás drónnal készítettük el, amellyel naplemente után egy forró augusztusi napon előre leprogramozott repülési útvonalon készítettünk hőképeket a két kerület teljes területéről. A rögzített hőképekből utólag egy hőtérképet állítottunk össze, amelyről átláthatóan lehet vizsgálni a különböző felületek (épület, aszfalt, park stb.) hőkibocsátását. Magyarországon egyedülállóan mi készítettünk ekkora területre kiható komplex hőkamerás felmérést, amire nagyon büszke vagyok.


 


 – A felmérés szempontjából fontos volt, hogy nyáron kerüljön erre sor, vagy télen is készíthető ilyen felmérés?


 


– Ennél a konkrét hőkamerás drónos felmérésnél fontos szempont volt, hogy egy meleg nyári napon, naplemente után készüljenek a mérési adatok, mert a megrendelő cég a különböző felületek hőkisugárzását és hőtartását vizsgálta. Az ilyen hőkamerás drónos felméréssel rengeteg olyan információ lesz vizuálisan látható, amelyeket egyébként nem ismernénk. Különböző célokra, különböző évszakokban lehet ilyen felmérést készíteni. Például, ha egy település, vagy egy kerület a lakóházak hőszigetelését szeretné vizsgálni, akkor télen, fűtési szezonban érdemes hőfelmérést készíteni. Ha a különböző felületek hőraktározási tulajdonságát szükséges vizsgálnunk, akkor nyáron egy nagyobb forróságot követően érdemes vizsgálni a terület hőhelyzetét.


 


– Milyen típusú drónnal érdemes fotogrammetriás felmérést készíteni, és mennyi ideje kell repülni ahhoz, hogy stabil és pontos felmérést tudjon végezni valaki?


 


– A fotogrammetriás felmérések során nagyon fontos, hogy jó minőségű kamerával rendelkezzen a drón. Ez lehet kompaktan vásárolt, de akár saját építésű, cserélhető fényképezővel szerelt drón is. Fontos, hogy a drón megbízható, és precízen irányítható legyen, mert sok esetben szükséges szűk helyen vagy akár közel manőverezni. Ezenkívül fontos, hogy egy akkumulátorral a levegőben töltött idő minél több legyen (20-40 perc), mert ha komplex fotogrammetriás felmérést készítünk, akkor hosszú repülési időre lehet szükségünk, hogy minden szükséges nézőpontból tudjunk képet, vagy hőképet készíteni.  A drónokkal való repülés a technológiai fejlettségnek (GPS pozíció tartás, ütközéselkerülő szenzorok stb.) köszönhetően viszonylag egyszerű, szinte bárki el tudja sajátítani a technikáját pár óra gyakorlás alatt. Viszont ahhoz, hogy a pilóta felkészült legyen minden speciális esetre, például időjárási viszonyok hirtelen változása, szűk helyeken repülés, váratlan jelvesztés, rengeteget kell gyakorolni. Mi több mint ezer sikeres felszállást hajtottunk már végre, és több száz órát repültünk különböző drónokkal.


 


– Hogyan zajlik egy ilyen felmérés, elmondanád ezt lépésről lépésre?


 


– Az első, és legfontosabb lépés a tervezés. A tervezési fázisban be kell szerezni a repüléshez szükséges légtérhasználati és egyéb engedélyeket. Meg kell előre tervezni a repülni kívánt útvonalat, ezt sok esetben az automata repüléshez előre leprogramozzuk. Fontos tervezni a megfelelő időjárással is, hogy a repülést biztonságosan végre lehessen hajtani. A helyszíni munka során rögzítjük a projekthez szükséges adatokat, legtöbb esetben fényképeket, hőképeket. Fontos, hogy a repülést biztonságosan hajtsuk végre, betartva az összes előírt szabályt. Ha a projekthez szükséges repülési idő hosszú, akkor gondoskodnunk kell arról, hogy tölteni tudjuk az akkumulátorokat. Mi a hőkamerás felmérések során egy mobil irodabusszal végezzük a helyszíni felmérést, ahol rendelkezésre áll az áramforrás, illetve már a helyszíni munka alatt el tudjuk kezdeni az adatfeldolgozást. Az adatok feldolgozása általában a leghosszabb része a drónos felmérésnek, körülbelül a munka 70%-át teszi ki. A rögzített adatokat (képeket és hőképeket) kiválogatjuk, fényeljük, normalizáljuk, majd ezt követően fotogrammetriai szoftverekkel feldolgozzuk, és 3D modellt, vagy ortofotót készítünk, amelyekről a pontos mérések készíthetőek.


 


– Mit tanácsolnál azoknak, akik ilyen irányban érdeklődnek?


 


– Azt gondolom, hogy napjainkban az ilyen jellegű térinformatikai felmérésekre egyre nagyobb a kereslet az építőiparban, a mezőgazdaságban, a várostervezésben, és sok egyéb iparágban. Szerencsére egyre több cég és önkormányzat látja, hogy sok projektnek a hatékonyságát lehet növelni, a költségeit pedig csökkenteni, ha térinformatikai megoldásokat vesznek igénybe. Éppen ezért mindenkinek ajánlom, hogy foglalkozzon térinformatikával, aki ki szeretné használni a technológiai fejlődést és változásokat.


 


Forrás: Kovács-Jerney Ádám