Interjúnkban arról beszélgettünk, hogyan lehet a zöld átállást nem teherként, hanem kézzelfogható versenyelőnyként beépíteni a magyar KKV-k működésébe. Csernus Dóra elmondja, miért lép ma az energia a fenntarthatóság felé, és ez miként hat a klímapolitikára, illetve hogyan teremthetnek azonnali pénzügyi előnyt a vállalkozások az energiahatékonysággal vagy a zöld hitelekkel. Emellett szó esik a geopolitikai kitekintés fontosságáról és arról, hogy mi az a kulcsüzenet, amivel a jövőállóság elérhetővé válik a hazai gazdaság számára. Csernus Dórát, az Egyensúly Intézet klíma-, energia- és környezetpolitikai igazgatóját kérdeztük.
–Köszönöm, hogy időt szakított ránk. Kezdjük a titulusával, amely nem véletlenül ilyen hosszú. Éveken át a fenntarthatóság volt a menő hívószó, aztán a figyelem egyre inkább a klímára koncentrálódott, de most mintha az energiára terelődne. Látja ezt a változást a szakmai diskurzusban?
– Abszolút: a fenntarthatóság a 2010-es években nagyon „hot topic” volt, de ma már valahogy "nem elég izgi". A különböző válságokkal (egészségügyi, gazdasági, energetikai) sokan úgy érzik, hogy előbb azokat kell megoldani, utána jöhet majd a fenntarthatóság. A z energetikai és gazdasági kérdések léptek előtérbe, mert ezeket érzékeljük igazi, komoly kihívásnak. Pedig a klímaváltozás hatásai ugyanúgy megkerülhetetlenek, mint ahogy az energia a gazdaság és a politika egyik legfőbb mozgatórugója.
– Az Egyensúly Intézet egy független agytrösztként jött létre. Mi pontosan az Intézet profilja, és kikkel működnek együtt azért, hogy a középtávú, jövőbeni víziót alakítsák?
– Az Intézet célja, hogy legyen egy olyan független platform, amely a szakpolitikával (policy) foglalkozik, nem az aktuálpolitikával (politics). Egy középtávú víziót építünk: hogyan lehet az országunk tisztább, sikeresebb és gazdagabb, ha a kezünkben van a döntés. Célcsoportunk elsősorban a politikai, gazdasági és kulturális döntéshozók köre, mert úgy hisszük, a rájuk gyakorolt hatással érhetünk el a leggyorsabban eredményeket. Mi hidakat építünk, nem nulláról kezdjük a gondolkodást. Olyan szereplőket ültetünk le egy asztal köré, akik világnézettől és párthovatartozástól függetlenül nyitottak az építő vitára és a jövőről való közös gondolkodásra. Együttműködünk hálózatokkal is, például a Magyar Önkormányzatok Szövetségével, vagy a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ) is.
–A klasztertagok, vállalkozók számára, feltételezem, a legizgalmasabb kérdés, hogy a fenntarthatóság hogyan építhető be mint kézzelfogható versenyelőny. Milyen első lépéseket javasol függetlenül attól, hogy mivel foglalkozik a cég?
–Az első, a leggyorsabb megtérülésű: az energiahatékonyság. Az energiaválság rákényszerített mindenkit a lépésre. Ha egy cég energiahatékonyan működik, kisebb a számlája, több pénz marad másra. Ezt elérheti a termelési folyamatok vagy az épületek energiafelhasználásának optimalizálásával, utóbbit többek között az épületek energetikai korszerűsítésével. Mindkét területen léteznekenergiamenedzsment szoftverek), amelyek segítenek az optimalizálásban. . Magyarországon egyébként az épületeink felelnek az üvegházhatású gázkibocsátás és a végső energiafelhasználás közel 40%-áért – így ezen a területen nagy eredményeket lehet elérni.
–A konferencián kiemelte, hogy az alkalmazkodás a klímaváltozáshoz a jövőben elengedhetetlen fontoságú. Hogyan kapcsolódik ez a versenyképességhez?
–A klímaváltozás hatásaira való reagálás lesz a kulcs. A szélsőséges időjárás, a hőhullámok és a vízhiány sajnos itt lesznek velünk az elkövetkezendő évtizedekben, és ezek piacot fognak biztosítani bizonyos termék- és szolgáltatástípusoknak. Mindennek lesz piaca, ami kapcsolódik a vízvisszatartáshoz a tájban vagy a városban, a megújuló energiaforrásokhoz, a hőszivattyúkhoz, a szigeteléshez vagy a nyílászárókhoz. Emellett a mezőgazdaságra is érdemes figyelni, amely jelenlegi formájában nem fenntartható. A vízigényes növények nagy öntözéssel, egy melegedő klímán, sok helyen süllyedő talajvízszinttel, hosszú távon nem működnek. Ez teret enged a fenntartható, kevesebb vizet igénylő megoldásoknak, technológiáknak.
–A cégeknek érdemes a szűk magyar piacon túlra is tekinteniük? Milyen geopolitikai, kitekintést javasol?
–Mindenképpen. Jó referencia lehet a mediterráneum. Az a klíma és a vízstressz, ami náluk az elmúlt években tapasztalható, fokozatosan nálunk is megjelenik. Érdemes tőlük tanulni a jó megoldásokat. Másrészt pedig érdemes a keleti és afrikai piacok felé is nyitni. A magyar vízügyi és mérnöki tudásra például jelentős kereslet van Afrikában, szürkevíz-felhasználás, vízhiánykezelés vagy vízmegtartás témákban.
–Említette a hitelpiacot is mint versenyelőnyt. Hogyan látja a befektetéseket és a hiteleket a jövőben?
–Igen, abszolút cél lehet a hosszú távú, tudatos zöld befektetés. Egyre több banknak van előírva, hogy a hitelportfóliójának hány százaléka kell, hogy zöld legyen. Ha egy vállalkozás környezetbarát fejlesztésre vagy megújuló energiára vesz fel hitelt, az vonzó lesz a banknak, és így adott esetben könnyebben, jobb feltételekkel juthat finanszírozáshoz. Ez egy nagyon is kézzelfogható versenyelőny a tőke piacán.
–A Szegedi Tudományegyetemen végzett, és nem hagyhatom ki, hogy megkérdezzem, milyen érzés volt évekkel később itt előadni, Magyarország legjobb egyetemének az emblematikus kávézójában, a Café Radnótiban?
– Nagyon jó érzés volt. Az, hogy a BTK épületében adtam elő, ez nekem különösen vicces volt, mert kisgyerekként már odajártam apukámhoz, csak a másik oldalról mentem be. És még mielőtt lett volna a TIK, a Café Radnóti oldalán volt az Ady téri sportpálya – rengeteg gyerekkori emlékem kapcsolódik ide. Nagyon jó érzés volt, hogy az Egyensúly Intézet színeiben, ebben a szerepben térhettem vissza. Bevallom, hogy amikor egyetemre jártam, nem csak azon járt az eszem, hogy mi leszek, ha nagy leszek... És vicces érzés, hogy húsz évvel később szakértőként jövök vissza.
–Végül, a sikeres vállalkozás receptjéhez mi az az egyetlen kulcsüzenet, amit az előadás eszenciájaként emelne ki?
–Az együttműködés. Lehet, hogy elcsépeltnek hangzik, de elképesztő erő van abban, ha az emberek beszélnek egymással. A vállalkozásoknak meg kell tanulniuk együttműködni azokkal, akik másképp gondolkodnak, más területről érkeznek. A kulturált vita és a különböző nézőpontok meghallgatása révén a közös tudásunk eredménye mindig több lesz, mint a tudáselemek összege. Ez adja a legstabilabb alapot a jövőbeni sikerhez.